Edwin Black: Az IBM és
a Holokauszt |
A Holokauszt szörnyű tragédiájáról még mindig lehet újat mondani,
más nézőpontból tárgyalni az iszonyatos eseményeket. Ezt teszi Edwin Black is az
Atheneum 2000 kiadónál megjelent monográfiájában, amely az amerikai IBM
számítógépes óriáscég kapcsolatait elemzi a Harmadik Birodalommal és ennek
folyományaként szerepét a népirtásban.
Nagy apparátussal, sok segítőtárssal dolgozott a szerző, akinek nagyszülei maguk is
az üldözés áldozatául estek. Figyelmeztet a bevezetőben, hogy műve nem lesz
kellemes olvasmány, és ezt be is tartja. Megismertet a az IBM és német
leányvállalata a Dehomag történetével, a vezetők életrajzával abban a korban,
amikor "a statisztika történelemformáló erővé válik".
Megmutatja hogyan használták ki a nácik a népszámlálásokat a zsidók
azonosítására.(Ez némileg magyarázza, ha nem is indokolja a nemrég lezajlott hazai
népszámlálás meghökkentő részeredményét!) Olyan részleteket ismertet mint a
náciellenes világ-bojkottok, vagy a zsidó kirakatok lemeszelése Szudétaföldön.
Megdöbbentő olvasni, hogy az IBM ünnepségét, amelyen Hitler is megjelent, Wannsee-ben
rendezték, ahol 5 év múlva az európai zsidóság sorsáról döntöttek.
Sok a levélközlés, az író mindent bizonyítékokkal támaszt alá. Részletesen
bemutatja a népszámlálást a megszállt Varsóban, ahol a lovakat is megszámlálták,
megtudjuk hogy Hollandiában a zsidó elmegyógyintézet lakóit is gondosan felmérték,
de találkozunk magyar vonatkozásokkal is. Bizonyos nehézségekbe ütköztek a nácik
Franciaországban, ahol 1872 óta nem kérdezték a vallást senkitől, de sajnos ez nem
gátolta meg a deportálást.
Szinte minden lágerben működött Hollerith-részleg, és a háború után az amerikaiak
nagy gondot fordítottak a gépek visszaszerzésére. Edwin objektíven hangsúlyozza: nem
valószínű, hogy az amerikai vállalat vezetői egyetértettek a gyilkolással, de nem
néztek utána a gépek felhasználásának, mert őket csak a haszon, a pénz érdekelte.
Ugyanilyen lendülettel vettek részt az USA-beli japánok azonosításában is, amely
internálásukhoz vezetett.
Háború után az üzlet felvirágzott, a Dehomag visszatért az anyavállalathoz, a
nürnbergi perben meg sem említették az IBM tevékenységét.
Pedig a történelemben először vált a magas fokon szervezett információ a
jogfosztás és tömeggyilkosság bűntársává. Meglepő állítását Edwin sok
jegyzettel igazolva megadja a kötet tudományos rangját is.
Számítógépes korunkban különösen érdemes elolvasni könyvét!
Róbert Péter |