Csunderlik Péter:
Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták
A Galilei Kör (1908–1919) története |
Egyetemistáknak,
főiskolásoknak az utóbbi másfél évszázadban gyakran voltak saját
szervezetei többnyire. Ezek többnyire a diákság érdekvédelmét,
szabadidejének eltöltését szolgálták - utóbbit néha nem a
leghelyesebb módon, gondoljunk csak a német diákegyesületek
szertartásos ivászataira, párbajfesztiváljaira. Ritkán maradt
fenn az emlékük, általában nem szóltak bele a történelem
alakulásába.
A magyar Galilei Kör más volt! Rövid fennállásának
egy évtizede alatt jelentős szerepet vitt a hazai politikai
küzdelmekben és a vele kapcsolatos vélemények az eltelt évszázad
során sem egyeznek. Talán ez egyetlen nem kétségbevont tény,
hogy tagjai szinte kizárólag zsidó egyetemi hallgatók voltak.
Csunderlik Péter történész nehéz feladatot vállalt a Galilei Kör
tevékenységének feldolgozásával már csak a fenti ellentmondások
miatt, de a Napvilág Kiadó gondozásában megjelent könyve (…A
Galilei Kör (1908-1919) története) adatok és tények sokaságával
mutatja be nemcsak ezt a „radikális, szabadgondolkozó”
csoportosulást, de rajta keresztül az egész fontos történelmi
korszakot.
Első fejezeteiből megismerhetjük a XX. század elejének
Magyarországát, a feszültségek fokozódását, majd a felsőoktatás
helyzetét, amely rászorult a reformra. Bemutatja az egyetemi
ifjúság egyesületeit, amelyek mentalitását tükrözi, hogy
felvonulásaikon a pedellussal vitették a zászlót, a cionista
Makkabeát épp csak említi. Már jelentkeznek a két háború közötti
antiszemita megmozdulások (Pikler–hecc, keresztügy,
Marczali-eset) de még érvényesül a tanszabadság és a
jogegyenlőség. Nagy a diáknyomor, szegényebb diákok tanítással
próbálnak meg pénzt keresni.
Közülük kerül ki tagjainak zöme, a
felsorolt nevekkel később találkozunk a magyar történelem
lapjain. (A főiskolás Rákosi Mátyás a Kör titkára volt!) Erős a
kapcsolat a szabadkőművesekkel, megfordulnak a kávéházakban is,
a liberális polgárok törzshelyein, a Károly körúti Splendidben
és a New Yorkban, de gyűléseket tartanak a Gutenberg téri Omnia
moziban is. Klubhelyiségük az Anker közben van (1990-ben leverik
az emléktáblát!), ahol újságok, kiadványok, és amire nagyon
büszkék egy valódi mikroszkóp várja a látogatókat.
Többnyire
zsidók vagy zsidó származásúak (nem mind, nemesi családok
sarjait is megnyeri az ottani szellemi légkör), de ők nem
tulajdonítanak ennek jelentőséget. Mások annál inkább, egyenesen
"galiciai körnek" nevezik a szervezetet, amely pedig nagy anyagi
fegyelmet tart, még villamosjegyet sem fizetnek az
alkalmazottaknak és előadóknak, utóbbiak közt a kor legnevesebb
tudósai találjuk. Ezek sikerére jellemző, hogy néha nem fértek
be a Régi Képviselőházba.
Amikor kitör a világháború ellene vannak, egyedül a politikai
palettán. Súlyosan érinti őket, a tagok zömét behívják, talán
ezért fordítanak nagyobb súlyt a nők jogaira. Békeakcióik
sikertelenségük dacára vonzóak, még Giesswein Sándor katolikus
pap és keresztényszocialista képviselő is közeledik a Körhöz,
amelyet háborúellenes röplapok miatt 1918. januárjában
betiltanak, vezetőik börtönbe kerülnek. Nem sokáig maradnak ott,
az őszirózsás forradalom kiszabadítja őket, a Galilei Kör
irányadó diákszervezetté válik a proletárdiktatúra kikiáltásáig.
Ekkor megszűnik, de tagjai közül sokan vállalnak feladatot -
amelyért később súlyosan bűnhődnek.
Utolsó fejezetben a Horthy-kor visszaemlékezései festenek túlzó,
negatív képet a Galilei Körről, fő szempontjuk a részvevők zsidó
voltának hangsúlyozása. A bolsevizmus előkészítőjének bélyegzik
és teljesen elhallgatják magas szintű kulturális - tudományos
tevékenységét.
Érdekes módon ez a szemlélet a pártállami
időszakban is megmaradt, csak természetesen itt érdemnek tudták
be. Ennek ellenére komoly tudományos munka kevés jelent meg e
tárgyban, ezen segít Csunderlik Péter terjedelmes és részletes
könyve, amely imponáló név- és ténymennyiséggel hozza közel az
olvasóhoz a "békebeli béke" utolsó éveit és a háborús
hátországot. Közben nem veszítve el olvasmányosságát, bemutatja
a szereplők körülményeit, emberi magatartását is.
Ezért ajánlhatjuk a művet a szakembereken kívül mindenkinek,
akit érdekel történelmünknek ez a fontos szakasza!
Róbert Péter
2017.04.26
|