Csunderlik Péter:
Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták
A Galilei Kör (1908–1919) története

Egyetemistáknak, főiskolásoknak az utóbbi másfél évszázadban gyakran voltak saját szervezetei többnyire. Ezek többnyire a diákság érdekvédelmét, szabadidejének eltöltését szolgálták - utóbbit néha nem a leghelyesebb módon, gondoljunk csak a német diákegyesületek szertartásos ivászataira, párbajfesztiváljaira. Ritkán maradt fenn az emlékük, általában nem szóltak bele a történelem alakulásába.

A magyar Galilei Kör más volt! Rövid fennállásának egy évtizede alatt jelentős szerepet vitt a hazai politikai küzdelmekben és a vele kapcsolatos vélemények az eltelt évszázad során sem egyeznek. Talán ez egyetlen nem kétségbevont tény, hogy tagjai szinte kizárólag zsidó egyetemi hallgatók voltak.

Csunderlik Péter történész nehéz feladatot vállalt a Galilei Kör tevékenységének feldolgozásával már csak a fenti ellentmondások miatt, de a Napvilág Kiadó gondozásában megjelent könyve (…A Galilei Kör (1908-1919) története) adatok és tények sokaságával mutatja be nemcsak ezt a „radikális, szabadgondolkozó” csoportosulást, de rajta keresztül az egész fontos történelmi korszakot.

Első fejezeteiből megismerhetjük a XX. század elejének Magyarországát, a feszültségek fokozódását, majd a felsőoktatás helyzetét, amely rászorult a reformra. Bemutatja az egyetemi ifjúság egyesületeit, amelyek mentalitását tükrözi, hogy felvonulásaikon a pedellussal vitették a zászlót, a cionista Makkabeát épp csak említi. Már jelentkeznek a két háború közötti antiszemita megmozdulások (Pikler–hecc, keresztügy, Marczali-eset) de még érvényesül a tanszabadság és a jogegyenlőség. Nagy a diáknyomor, szegényebb diákok tanítással próbálnak meg pénzt keresni.

Közülük kerül ki tagjainak zöme, a felsorolt nevekkel később találkozunk a magyar történelem lapjain. (A főiskolás Rákosi Mátyás a Kör titkára volt!) Erős a kapcsolat a szabadkőművesekkel, megfordulnak a kávéházakban is, a liberális polgárok törzshelyein, a Károly körúti Splendidben és a New Yorkban, de gyűléseket tartanak a Gutenberg téri Omnia moziban is. Klubhelyiségük az Anker közben van (1990-ben leverik az emléktáblát!), ahol újságok, kiadványok, és amire nagyon büszkék egy valódi mikroszkóp várja a látogatókat.

Többnyire zsidók vagy zsidó származásúak (nem mind, nemesi családok sarjait is megnyeri az ottani szellemi légkör), de ők nem tulajdonítanak ennek jelentőséget. Mások annál inkább, egyenesen "galiciai körnek" nevezik a szervezetet, amely pedig nagy anyagi fegyelmet tart, még villamosjegyet sem fizetnek az alkalmazottaknak és előadóknak, utóbbiak közt a kor legnevesebb tudósai találjuk. Ezek sikerére jellemző, hogy néha nem fértek be a Régi Képviselőházba.

Amikor kitör a világháború ellene vannak, egyedül a politikai palettán. Súlyosan érinti őket, a tagok zömét behívják, talán ezért fordítanak nagyobb súlyt a nők jogaira. Békeakcióik sikertelenségük dacára vonzóak, még Giesswein Sándor katolikus pap és keresztényszocialista képviselő is közeledik a Körhöz, amelyet háborúellenes röplapok miatt 1918. januárjában betiltanak, vezetőik börtönbe kerülnek. Nem sokáig maradnak ott, az őszirózsás forradalom kiszabadítja őket, a Galilei Kör irányadó diákszervezetté válik a proletárdiktatúra kikiáltásáig. Ekkor megszűnik, de tagjai közül sokan vállalnak feladatot - amelyért később súlyosan bűnhődnek.

Utolsó fejezetben a Horthy-kor visszaemlékezései festenek túlzó, negatív képet a Galilei Körről, fő szempontjuk a részvevők zsidó voltának hangsúlyozása. A bolsevizmus előkészítőjének bélyegzik és teljesen elhallgatják magas szintű kulturális - tudományos tevékenységét.

Érdekes módon ez a szemlélet a pártállami időszakban is megmaradt, csak természetesen itt érdemnek tudták be. Ennek ellenére komoly tudományos munka kevés jelent meg e tárgyban, ezen segít Csunderlik Péter terjedelmes és részletes könyve, amely imponáló név- és ténymennyiséggel hozza közel az olvasóhoz a "békebeli béke" utolsó éveit és a háborús hátországot. Közben nem veszítve el olvasmányosságát, bemutatja a szereplők körülményeit, emberi magatartását is.

Ezért ajánlhatjuk a művet a szakembereken kívül mindenkinek, akit érdekel történelmünknek ez a fontos szakasza!

Róbert Péter
2017.04.26



Vissza