Vissza

Giorgio és Nicola Pressburger
Nyolcadik kerületi történetek

Giorgio Pressburger olasz író, színházi és filmrendező, Itália és Magyarország kulturális életének ismert alakja. Utóbbit az Olasz Kulturális Intézet általa évekig kiválóan betöltött igazgatói posztjának köszönheti. Vezetése alatt a Bródy Sándor utcai patinás épület, amely egykor a képviselőháznak adott otthont, a főváros egyik nívós szellemi találkozóhelyévé vált.

Igazgatója magyarul és olaszul egyaránt szívélyesen tárgyalt minden látogatóval, erősítette a két kultúra kapcsolatait, szervezte a művelődést, gyarapította az ismereteket, nyújtott nívós szórakozást ezreknek.

Tette ezt eredményesebben annak köszönhetően, mivel ő is Budapesten született, méghozzá a város egyik legsűrűbben lakott, legérdekesebb részén, a Józsefvárosban. 1956-ban hagyta el Magyarországot - akkor még Györgynek hívták - és Miklós (ott Nicola lett) nevű ikertestvérével Olaszországba került. Elvégezték az egyetemet, ő irodalmárként, Nicola közgazdasági újságíróként szerzett nevet. Most közös alkotással jelentkeznek, olaszul íródott tíz elbeszélésüket kötötték csokorba és nyújtják át anyanyelvükön a magyar olvasóknak. (1986-ban jelent meg először a kötet, több világnyelvre lefordították, több olasz kiadást is megért - sajnos Nicola nem érte meg sikerét.)

Szerzője így vall a könyvről:
"A Nyolcadik kerületi történetek, egy ikerpár elbeszélései, húsz évvel ezelőtt születtek. A könyvben szereplő tíz novella olaszul íródott, de mindegyik a budapesti nyolcadik kerületben játszódik. Az elbeszélésekben felidézett személyek már nem élnek, de szellemük még mindig itt van valamiképpen mai világunkban. Engedjük hát a nekik kijáró kegyelettel, hogy megszólaljanak a szívünkben."

Ahogy Fejes Endre írta, "az ezerszer áldott nyolcadik kerület" tarka, érdekes világ volt a Pressburger-fiúk ifjúságakor és az ma is.

Akkor még jelentős részt foglalt el benne a kerület Körúton túli, főleg a Teleki tér környékén lakó zsidó kispolgárok közössége. Az ő életüket ábrázolja a kötet, szenvedéseiket, dolgos hétköznapjaikat, szerény örömeiket, kapcsolataikat Józsefváros többi lakójával.

Zsidó típusokat jelenít meg hőseiben, az önérzetes, büszke és az asszimiláns magatartásforma egyaránt megjelenik a könyv lapjain, emberi sorsok villannak fel, amelyeket olyannyira befolyásol a történelem.

Századunk magyar történelme, amelynek tragikus fordulatai ennek a világnak, a Józsefváros a Pressburger-testvérek által oly szépen bemutatott részletének megfogyatkozásához, mára talán már eltűnéséhez vezettek.

Megmaradtak azonban a szívekben, az emberi emlékezetben és most már e könyv lapjain is.

Róbert Péter