Giorgio és Nicola Pressburger
Nyolcadik kerületi történetek |
Giorgio Pressburger olasz
író, színházi és filmrendező, Itália és Magyarország kulturális életének
ismert alakja. Utóbbit az Olasz Kulturális Intézet általa évekig kiválóan
betöltött igazgatói posztjának köszönheti. Vezetése alatt a Bródy Sándor utcai
patinás épület, amely egykor a képviselőháznak adott otthont, a főváros egyik
nívós szellemi találkozóhelyévé vált.
Igazgatója magyarul és olaszul egyaránt szívélyesen tárgyalt minden látogatóval,
erősítette a két kultúra kapcsolatait, szervezte a művelődést, gyarapította az
ismereteket, nyújtott nívós szórakozást ezreknek.
Tette ezt eredményesebben annak köszönhetően, mivel ő is Budapesten született,
méghozzá a város egyik legsűrűbben lakott, legérdekesebb részén, a
Józsefvárosban. 1956-ban hagyta el Magyarországot - akkor még Györgynek hívták -
és Miklós (ott Nicola lett) nevű ikertestvérével Olaszországba került. Elvégezték
az egyetemet, ő irodalmárként, Nicola közgazdasági újságíróként szerzett nevet.
Most közös alkotással jelentkeznek, olaszul íródott tíz elbeszélésüket
kötötték csokorba és nyújtják át anyanyelvükön a magyar olvasóknak. (1986-ban
jelent meg először a kötet, több világnyelvre lefordították, több olasz kiadást
is megért - sajnos Nicola nem érte meg sikerét.)
Szerzője így vall a könyvről:
"A Nyolcadik kerületi történetek, egy ikerpár elbeszélései, húsz évvel
ezelőtt születtek. A könyvben szereplő tíz novella olaszul íródott, de mindegyik a
budapesti nyolcadik kerületben játszódik. Az elbeszélésekben felidézett személyek
már nem élnek, de szellemük még mindig itt van valamiképpen mai világunkban.
Engedjük hát a nekik kijáró kegyelettel, hogy megszólaljanak a szívünkben."
Ahogy Fejes Endre írta, "az ezerszer áldott nyolcadik kerület" tarka,
érdekes világ volt a Pressburger-fiúk ifjúságakor és az ma is.
Akkor még jelentős részt foglalt el benne a kerület Körúton túli, főleg a Teleki
tér környékén lakó zsidó kispolgárok közössége. Az ő életüket ábrázolja a
kötet, szenvedéseiket, dolgos hétköznapjaikat, szerény örömeiket, kapcsolataikat
Józsefváros többi lakójával.
Zsidó típusokat jelenít meg hőseiben, az önérzetes, büszke és az asszimiláns
magatartásforma egyaránt megjelenik a könyv lapjain, emberi sorsok villannak fel,
amelyeket olyannyira befolyásol a történelem.
Századunk magyar történelme, amelynek tragikus fordulatai ennek a világnak, a
Józsefváros a Pressburger-testvérek által oly szépen bemutatott részletének
megfogyatkozásához, mára talán már eltűnéséhez vezettek.
Megmaradtak azonban a szívekben, az emberi emlékezetben és most már e könyv lapjain
is.
Róbert Péter |