Vissza

Kaczér Illés: Ne félj szolgám Jákob

  Sulem ben Jajristól Kossuth Lajosig

Aki a magyarországi zsidóság gyökereit keresi, nem Fortunátus (Szerencsés) Imrétől, hanem a 19.századbeli zsidó térhódítás és "honfoglalás" őskorától - az ezt ebben a könyvben találja meg. Sulem ben Jajris, az ágrólszakadt álmodozó jesiva-bócher, a felvidékről menekül, feleségestől, többgyerekestül, egy láp menti szatmári faluba. Miután más nyelven nem beszél, az őt - szombat napján a réten - felkereső urakat, akik zsidót keresnek, mivel a régi árendás kocsmás meghalt - óhéber Rási magyarázattal próbálja meggyőzni szándékai tisztességéről. Nomeg arról hogy ma Sábesz van és nem tárgyalhat velük.

Aztán csapolja a mocsarat és a kocsma mellett földmivelésbe kezd, amit a parasztok olyannyira nem bírnak elviselni, hogy rágyújtják a házat. Ismét és újra menekülni kényszerül, a pestisjárványt is ő csinálja "természetesen", majd újra és újra kezdi, mivel - ahogy azt a falu bírája, a fogadó küldöttség tagja, mondotta "ezt az isten is zsidónak teremtette".

Kaczér Illér, a neves erdélyi zsidó író, a múlt század elején kezdte el írni Kolozsvárott, a négy összefüggő kisregényből álló tetralógiát, amit aztán Tel-Avivban, kb. 60 évvel ezelőtt fejezett be. Az előttünk lévő vaskos kötetben ennek a fele van, a "Ne félj szolgám, Jákob" és "Jericho ostroma". Ebben Sulem fia, Mailech (később már Lápfalvai Menyhért) és fogadott fia, Szrule Jontev, aki Jitele lányát feleségül veszi (később Jónap Izrael) sorsát ismerjük meg, akik, már "magyarok", tincseik a fülük mögött. Szorgalmas, törekvő zsidók, akiket az ellenségeskedő céhek sem tudnak gátolni előmenetelükben, gyarapodásukban.

Az olvasó plasztikus képet kap a magyar zsidó asszimiláció térhódításáról, fokozatairól. Az utolsó kötet, "Kossuth Lajos zsidaja", a 48' forradalom után ér véget. Itt már Mailech tintagyárat alapított megyeren (neve "Első magyar- alsómegyer") és Kossuth személyi titkárának adja el a jó minőségű tintát. Őt is kiutasíttatják konkurensei Pestről, ő is megjárja a megyei börtönt, de töretlenül hisz abban az útban ami majd, száz évvel később, Auswitzba torkollik.

Remélhető, hogy a teljes mű - ezen első kötetének kiadását a MAZSÖK segítette elő - második kötete is rövidesen megjelenik. Az impresszív borítón egy lengyelországi héder gyerekei láthatók, az alef-bét (héber abc) tanulása közben.

Az alapos és hasznos jegyzetek Pesti Zsuzsa szorgos munkáját dicsérik.

Naftali Kraus