Vissza

blue.gif (53 bytes)   

Jiři Mordechai Langer: Kilenc kapu


Jiři Mordechai Langer (1894-1943) Csehországban, majd Csehszlovákiában élő zsidó költő és író, Frantisek Langer, a II világháború utáni csehszlovák irodalom hírneves színpadi szerzőjének öccse. Erősen asszimilált csehországi zsidó polgári család gyermekeként kora ifjúságában lázadozott a zsidósághoz már szinte csak anyakönyvileg tartozó szülők és a nagypolgári életformát közelítő környezet ellen. 1913-ban, az akkori Palesztinában tett utazás után elhagyta családját és a kelet-galíciai Belzbe, a kor kiemelkedő hászid településére, a hírneves belzi rebék udvarába költözött. Ellenállhatatlanul vonzotta, teljesen lenyűgözte az ottani közösség, amely “teljességében az anyag, tér és idő vonzásán túl, a vég nélküli eksztázis állapotában” élt.
Elhatározott szándéka volt, hogy véglegesen elszakítja azokat a szálakat, amelyek a siker és karrier igénye által dominált nyugati szemlélethez és életmódhoz kötötték. Ennek ellenére kivihetetlenül nehéznek bizonyult számára feladni a nyugati kultúra magasabb szintű szellemi gyümölcseit: a költészetet és a klasszikus zenét. Egyik írásában bevallja, hogy akkor, amikor elfárad a sok tanulástól, a zeneművek hallgatása nyújtja az egyetlen segédeszközt a “szellemi felüdüléshez ebben az egész vadonban”.

Az otthonról hozott higiéniai beidegződések is számos alkalmat szolgáltattak az ifjú hászidnak arra, hogy egyre több kérdésre megnyugtató magyarázatot keressen. Újabb nehézségek és konfliktusok forrása volt számára az, hogy teljesen elfogadtassa magát az új, maga választotta társadalmi környezetben. Néhány hónapos belzi tartózkodás után hazautazott Prágába, ahol a hászid külsőségeket megtartva, de a közép-európai civilizáció nyújtotta biztonságban folytatta tanulmányait (héberül is jól megtanult) és készült a következő, a végleges távozásra.

Második belzi tartózkodásának idején tört ki az I. Világháború. Bevonult a Monarchia hadseregébe, ahonnan rövidesen leszerelték. Ezután csehországi zsidó iskolákban tanított és héber nyelvű költeményeket írt. Megismerkedett Freud pszichoanalízis elméletével, aminek odaadó hívévé vált, de új érdeklődési köre nem csorbította vallási elkötelezettségét és ilyen irányú törekvéseit. Freudista tanulmányokat írt zsidó témákról, például a kabbala erotikájáról, de szigorú vallásossága nem befolyásolta abban sem, hogy a t’fillinről (az imaszíjakról) pszichoanalitikus eszmefuttatást közöljön az új tudományág legjelentősebb lapjában.

Közismert volt baráti kapcsolata Franz Kafkával, az akkor már sokak által becsült íróval, aki a zsidóságról, de különösen a haszidizmusról nyert ismereteit elsősorban Langernek köszönhette.

Jiři Mordekháj Langer 1930-ban kezdte nyomtatásban közölni hászid történeteit és legendáit, amelyek évenként jelentek meg cseh nyelven a Zsidó Kalendáriumban. Részben ezekből, de más írásaiból is állt össze 1935-ben jelenlegi kötetünk, a Kilenc Kapu. A kezdő elbeszélésben részletesen és színes képekkel emlékezik első Belzbe érkezéséről. Megismerteti leendő olvasóját a belzi hászidok mindennapjaival, a zsinagóga és a tanházak életével. Mintha ablakon tekintenénk be oly életteli képet kapunk a belzi rebe személyiségéről, külső-belső tulajdonságairól és szokásairól.

A soron következő kilenc terjedelmes elbeszélés mind a belzben töltött napok tapasztalatairól szól, de Langer eközben minden alkalmat megragad, hogy a haszidizmus történetéből és a hajdani mesterek tanításaiból kiragadott, de az elbeszélésekhez mindig kapcsolódó epizódokat, magyarázatokat, vagy csupán szükségesnek ítélt információkat közöljön.

A most magyarul megjelent kötet bevezető fejezetét, csakúgy, mint a korábban más nyelveken közreadott kiadásokét a szerző bátyja, Frantisek Langer írta. Ebben nem titkolt meghatottsággal és szeretettel vázolja öccse élettörténetét és szellemi fejlődésének állomásait. Innen tudjuk, hogy Csehszlovákia küszöbön álló német megszállása előtt néhány nappal sikerült Jiři Mordekhájnak külföldre menekülnie. Kalandos úton eljutott vágyainak földjére, akkori, a rómaiaktól kölcsönzött angol nevén: Palesztinába. Az író a hosszadalmas hajóúton súlyosan megbetegedett, s a Szentföld kedvező éghajlata is csak átmenetileg csillapítani, de meggyógyítani nem tudta az író szervezetén elhatalmasodó kórt. A gyógyulás reményét nyújtó néhány esztendő, amit a szabadság küszöbén álló Izraelben tölthetett, egy újabb héber verseskötet születését hozta. M’at cori (Egy kis balzsam) című kötetének megjelenése után nem sokkal meghalt. Tel-Avivban temették el.

Langer a Kilenc kapuban nemcsak önmagának állít maradandó emlékművet, hanem az általa ábrázolt világnak, azoknak az embereknek, akik között élni szeretett, a Holocaust szörnyű éveiben szinte teljesen elpusztított kelet-európai hászid zsidóságnak is.

keksor.gif (227 bytes)

Borsányi-Schmidt Ferenc

blue.gif (53 bytes)

Vissza.