Michael Baigent és
Richard Leigh:
A
Valkűr-hadművelet |
Történelmietlen,
de nem felesleges az egyes múltbeli eseményekkel kapcsolatban oly gyakran
elhangzó kérdés: mi lett volna, ha…? Nehéz nem játszani a gondolattal,
hogyan alakult volna a történelem, hogy nézne ki a térkép, mit tanítanának
az iskolákban, ha egy csata másképpen végződik, egy személyiség nem úgy dönt
vagy eltűnik, vagy meg sem születik.
Michael Baigent és Richard Leigh A Valkűr hadművelet című, a General-Press
Kiadónál megjelent könyve egy ilyen – sajnos elszalasztott- lehetőséget
dolgoz fel, alcíme szerint is tárgya Stauffenberg és a Hitler elleni
merénylet, de távolabbra vezeti olvasóit, nem hagyományos életrajz és nem
pusztán az 1944 júliusi összeesküvés története. Erre az alaposabb
szemléletre utalnak az egyes részek olyan címei: Poroszország felemelkedése,
Eszmék küzdelme, Hősiesség a huszadik században.
Alapos kutatómunkát végeztek a szerzők, a 80-as, 90-es években még
találkoztak az események egykori részt vevőivel, akik megosztották velük s
így velünk emlékeiket, gondolataikat, források özönét tanulmányozták és
nyitották meg..
Az előkelő család sarja, Stauffenberg ezredes nem mindennapi egyéniség
volt,Nagy műveltséggel rendelkezett, barátságát irodalmi körökkel, különösen
Stefan George koszorús költővel a könyv részletesen tárgyalja. Tiszti
pályafutását súlyos sebesülése sem törte ketté, hatalmas akaratereje
lehetővé tette, hogy három újjal is teljes életet éljen. Csatlakozott a
német ellenálláshoz, amelyet a könyv talán elsőnek mutat be részletesen.
Megdöbbentő tény, de Hitler ellen 46 sikertelen merényletet követtek el –
bármelyik alkalmas lett volna a háború befejezésre, sok szenvedéstől
menekült volna meg Európa és a világ!
Az a tiszti csoport, amelynek tényleges vezetője lett természetesen
konzervativ szemléletű volt, alkotmányos monarchiát akartak, de
szociáldemokrata kancellárral és polgári demokráciát, valamennyi politikai
erő, közte a kommunista párt szabad működésével. Sajnos a szövetségesek
merevsége nem könnyítette meg dolgukat, s ezt a náci propaganda jól
kihasznált. Fő ellenségüknek az SS-t tekintették, ártalmatlanná tétele az
akció sikerének előfeltétele volt. Véletlenek szerencsétlen összejátszása -
leírásuk a könyv legizgalmasabb fejezete – végzetesen megakadályozza Hitler
megölését - és annyi ember megmentését. Maguk az összeesküvők is hibákat
követnek el Berlinben, pl. időt vesztenek nem foglalnak el fontos
minisztériumokat, a rádiót, az általuk letartóztatottak, még maga Goebbels
is kapcsolatot tarthatnak a külvilággal.
Bezzeg a megmenekült Hitler bosszúja kíméletlen és szörnyű. Stauffenberget
és társait rögtön agyonlövik, a később elfogottakat „szigorított
kihallgatások” kínzásai után megalázó bírósági komédia során különlegesen
kegyetlen módon végzik ki.
Nagy részletességgel foglalkozik a könyv Stauffenberg hősi alakjával,
megtudjuk ifjúkori részvételét a Vándormadár-mozgalomban, amely némi
hasonlóságot mutat a magyar regős-cserkészettel, erkölcsi érzékét, amely
családi életét (5 gyermeket hagyott hátra) és szolgálati magatartását
egyaránt jellemezte. Nem tér ki rá a könyv, de ifjúkorában – noha bátyja
zsidó nőt vett el - feltehetőleg nem volt kapcsolata a teljesen asszimilált
német zsidósággal. Ennek ellenére felháborítja a kibontakozó üldözés s ezt
nem is titkolja. Már 1934-ben tüntetőleg kivonul Julius Streicher
antiszemita előadásáról, katonatársai előtt ítéli el a Kristályéjszakát.
Sok fénykép teszi érdekessé a könyvet, pl. egy hivatalos felvétel Hitler
robbanáskor kiégett nadrágjáról, hatalmas jegyzetanyag és csatolt
bibliográfia könnyíti meg a további kutatást..
Ez a munka szép helyet kaphat a második világháborús irodalomban.
Róbert Péter
A
történet, melyből film is készült:
1944 július 20-án bomba robbant Adolf Hitler főhadiszállásán,
alig két méterre a Führertől és a Wehrmacht legfontosabb vezetőitől. Ezzel
életbe lépett a Valkür Hadművelet, amellyel vezérkari tisztek egy csoportja
átvette volna a hatalmat. Az összeesküvés élén Claus von Stauffenberg
ezredes állt, aki személyesen helyezte el a bombát a főhadiszálláson. Az
általa vezetett ellenállási mozgalom megbukott, és az ezt követő megtorló
akciókban több mint 5.000 embert tartóztattak le és 200-at ki is végeztek.
|