Norman Manea: Bohócokról.
A diktátor és a művész |
Esszék a diktatúráról és
művészetről
Norman Manea jellegzetes
kelet-európai értelmiségi, akinek sorsa-pályája alárendelődött a térség
történelmi változásainak. Bukovinai zsidó kisgyermekként megjárja a koncentrációs
tábort, 1945-ben kiszabadulva egy román mesekönyvet kap ajándékba, és ez eljegyzi a
szavak világával, az irodalommal. Ennek köszönhetően később a román irodalmi
életben működik, díjakat kapva -ezek egy részét távozásakor visszavonják - majd
1986-ban elhagyva Ceausescu országát előbb Németországban, majd az USA-ban telepszik
le. Műveit több mint tíz nyelvre fordították le, most az Európa kiadó adta ki
Bohócokról -A diktátor és a művész címen válogatott esszéit.
Ezek az írások, amelyek egy bizonyos dialektikai és zsurnalisztikai retorikának
engedelmeskednek, az író és a totalitárius ideológia közötti kapcsolatról
szólnak, melynek hátterében egy ország meglehetősen kellemetlen - és általunk jól
ismert - politikai rendszere feszül: egy diktatúra, amely a demagógia és az
opportunizmus, a komédia és a brutalitás népi szőttese volt. Esszéiben elemzi a
vasgárdista Románia és az antifasizmus kulturális téren is jelentkező konfliktusát,
a diktatúra természetrajzát, fel-felbukkannak nevek szülőföldjéről, így Paul
Celan a kortárs költő is. Szereti a párhuzamokat, nemcsak a kétfajta totalitárizmust
elemzi, hanem összeveti Hitler és az őt a vásznon oly zseniálisan megjelenítő
Chaplin figuráját is.
Megjelenik a baljóslatú "fehér bohóc", akiben Ceausescu alakja villan fel,
mielőtt eltűnik a történelem süllyesztőjében. Tetteit, kicsinyességét vitriolba
mártott tollal örökíti meg szerzőnk, de nem feledkezik meg nejéről sem. A
mindenütt jelenlevő Securitáte szerepe - ideológiai ténykedése is - vizsgálódása
tárgyát képezi.
Megdöbbenéssel látja a sovinizmus és idegengyűlölet jelentkezését a kommunista
ideológia árnyékában, magyarok és zsidók romló helyzetét a szocialista
Romániában. Jól szemlélteti a helyzetet egy teljes egészében közölt cenzori
jelentés, amelynek nyakatekert nyelvezete és észjárása remek kordokumentum a 80-as
évekből. Még a süketnémák lapja sem nélkülözhette az irányítást és
odafigyelést!
Végül is emigrál - nincs türelme kivárni a diktatúra bukását - amely, valljuk be,
elég váratlanul következett be. Külön fejezetet szentel emigrációs
tapasztalatainak, a hazátlanná vált értelmiségi keserűségének. 1993-as
végkövetkeztetése egy román költő idézete: ez egy "humorral megáldott
szomorú ország".
Norman Manea gondolatai számunkra is érdekesek lehetnek!
Róbert Péter |