Vissza

Norman Manea: Bohócokról.
A diktátor és a művész

Esszék a diktatúráról és művészetről

Norman Manea jellegzetes kelet-európai értelmiségi, akinek sorsa-pályája alárendelődött a térség történelmi változásainak. Bukovinai zsidó kisgyermekként megjárja a koncentrációs tábort, 1945-ben kiszabadulva egy román mesekönyvet kap ajándékba, és ez eljegyzi a szavak világával, az irodalommal. Ennek köszönhetően később a román irodalmi életben működik, díjakat kapva -ezek egy részét távozásakor visszavonják - majd 1986-ban elhagyva Ceausescu országát előbb Németországban, majd az USA-ban telepszik le. Műveit több mint tíz nyelvre fordították le, most az Európa kiadó adta ki Bohócokról -A diktátor és a művész címen válogatott esszéit.
Ezek az írások, amelyek egy bizonyos dialektikai és zsurnalisztikai retorikának engedelmeskednek, az író és a totalitárius ideológia közötti kapcsolatról szólnak, melynek hátterében egy ország meglehetősen kellemetlen - és általunk jól ismert - politikai rendszere feszül: egy diktatúra, amely a demagógia és az opportunizmus, a komédia és a brutalitás népi szőttese volt. Esszéiben elemzi a vasgárdista Románia és az antifasizmus kulturális téren is jelentkező konfliktusát, a diktatúra természetrajzát, fel-felbukkannak nevek szülőföldjéről, így Paul Celan a kortárs költő is. Szereti a párhuzamokat, nemcsak a kétfajta totalitárizmust elemzi, hanem összeveti Hitler és az őt a vásznon oly zseniálisan megjelenítő Chaplin figuráját is.

Megjelenik a baljóslatú "fehér bohóc", akiben Ceausescu alakja villan fel, mielőtt eltűnik a történelem süllyesztőjében. Tetteit, kicsinyességét vitriolba mártott tollal örökíti meg szerzőnk, de nem feledkezik meg nejéről sem. A mindenütt jelenlevő Securitáte szerepe - ideológiai ténykedése is - vizsgálódása tárgyát képezi.
Megdöbbenéssel látja a sovinizmus és idegengyűlölet jelentkezését a kommunista ideológia árnyékában, magyarok és zsidók romló helyzetét a szocialista Romániában. Jól szemlélteti a helyzetet egy teljes egészében közölt cenzori jelentés, amelynek nyakatekert nyelvezete és észjárása remek kordokumentum a 80-as évekből. Még a süketnémák lapja sem nélkülözhette az irányítást és odafigyelést!

Végül is emigrál - nincs türelme kivárni a diktatúra bukását - amely, valljuk be, elég váratlanul következett be. Külön fejezetet szentel emigrációs tapasztalatainak, a hazátlanná vált értelmiségi keserűségének. 1993-as végkövetkeztetése egy román költő idézete: ez egy "humorral megáldott szomorú ország".

Norman Manea gondolatai számunkra is érdekesek lehetnek!

Róbert Péter