"Megsebzett szívem" - ez a címe a főleg leveleket és fényképeket tartalmazó dokumentumgyűjteménynek, amelynek zöme az a több mint 570 levél és számos hivatalos és magán iromány, amelyekből kibontakozik Lili Jahn zsidó orvosnő élete, szomorú sorsa és Auschwitzban bekövetkezett halála, és amely Martin Doerry - Lili unokája -szerkesztésében és összekötő szövegével az Európa Könyvkiadónál látott napvilágot.

Bizony ez a Gestapo fogságából gyermekeinek írott leveléből vett szavak jól kifejezik a jómódú polgári családban felnőtt, "árja" kollegájával házasságot kötő művelt, érzékeny értelmiségi nő tragédiáját, amelyet szép stílusú levelei és a rideg dokumentumok egyaránt érzékeltetnek.
Olyan közel hozzák az eseményeket, amilyenbe a túlélők visszaemlékezései szokták - de van egy nagy különbség: Lili Jahn nem élte túl a Holokausztot, sorsa a hatmillió áldozatéval azonos. Férje elhagyta, ismerősei nem segítettek rajta - ebből a nézetből az a levelezés tandráma is, az emberi közönyről és gyengeségről is.

Családja jellegzetes asszimilált német zsidó família Kölnben, apja jómódú gyáros, helyi hitközség tekintélyes tagja, a belügyminisztériumnál beadványban tiltakozik a kelet-európai zsidók bevándorlása ellen, határozottan anticionista német hazafi. Leánya orvosi tanulmányai mellett jártas irodalomban és zenében, levelében említi Chagall 1925-ös kölni kiállítását.
Szerelme Ernst Jahnnal szülei ellenkezése dacára házassághoz vezet, a zsidó szertartásban járatlan vőlegény az esküvőn letérdel a rabbi előtt.
Immenhausenba költöznek, öt gyermekük miatt Lili már nem nagyon praktizál és 1933-ban beborul felettük az égbolt. Elszigetelik, majd zaklatják őket, evangélikus vallásban nevelt gyermekeit is megalázzák, a fénykép tanúsága szerint leszerelik orvosi tábláját. Rokonainak előrelátóbb része emigrál Hitler Németországából, a "kristályéjszakán" betörik az orvoslakás ablakát.
Megdöbbentő a helyi SS jelentés zárómondata: "Öngyilkosságra vagy egyéb halálesetekre a zsidók körében ez idő alatt SAJNOS nem került sor."

Férje elhagyja, munkatársnőjét veszi el, gyermekük születésénél a zsidó orvosnő asszisztál. Válásuk megszünteti Lili Jahn megmaradt védelmét, már nem "árja párja" többé, nehezen talál védelmet az egyre ellenségesebbé váló világban.

1942-ben még 28.000 "vegyes házasság" volt Németországban, amennyiben a felülről általában szorgalmazott válás bekövetkezett, a zsidó házastársat deportálás fenyegette. Mivel a bíróság a gyermekeket Lilinek ítélte, nevelésük némi oltalmat jelentett, de azzal az ürüggyel, hogy betiltott doktori címét továbbra is használja, lecsaptak a szerencsétlen asszonyra. Breitenau "átnevelő-munkatáborba", majd 1944. márciusában Auschwitzba hurcolták.

Gyermekei leveleikben beszámolnak azokról a megpróbáltatásokról, amelyeket anyai segítség nélkül kell elviselniük. Ő válaszaiban nem, panaszkodik, igyekszik tartani bennük a lelket. 1944. júniusában hal meg Auschwitzban.

Németországban, Angliában és Izraelben élő unokái és dédunokái emlékeznek Lili Jahnra!

Immenshausenban utcát és iskolát neveztek el róla, levelei és ez a szép könyv emlékeztet rá -és sorstársaira.

Róbert Péter