Löw Immánuel öröksége Szegeden

Recenzió a Virág és vallás, valamint a Fényszóró drágakövek c. kötetekről.


Miként öröksége Szegednek Löw Immánuel tudományos írásai – ezzel az alcímmel jelent meg Ábrahám Vera és Glässer Norbert recenziója a Löw Immánuel válogatott művei c. könyvsorozat eddigi két megjelent kötetéről.

A Szeged folyóirat 2019. szeptemberi számában közölt cikk első mondata – „Löw Immánuel neve el­vá­laszt­ha­tat­lan Sze­ged­től” – egy idézet intézményünk egykori vezetője, Scheiber Sándor egyik 1944-es cik­ké­ből. Jelen recenzió szerzői is kötődnek az OR-ZSE-hez: Ábrahám Vera intézményünkben végzett és tagja az OR-ZSE Kaufmann Dávid Kutatócsoportjának, míg Glässer Norbert tavaly habilitált a Scheiber Sándor utcában. A vizsgált könyvsorozat első két kötetének szerkesztői Hid­vé­gi Má­té Schei­ber Sán­dor-díjas, és Löw Lipót emlék­pla­ket­tel el­is­mert c. egye­te­mi ta­nár (OR-ZSE) vala­mint a június­ban el­hunyt Ung­vá­ri Ta­más Széchenyi- és József Attila-díjas egyetemi tanár vol­tak.

„Több szinten zajló átalakulás lenyomata az, amit Löw(ök) örökségének tekinthetünk. Változott Európa, benne a Monarchia részeként a Magyar Királyság és Szeged városa is. (…) Ha Löw(ök) szegedi örökségét szeretnénk megragadni, ez megtehető partikuláris nézőpontokból a mából visszatekintve is, lényegére viszont a törté­ne­ti fo­lya­ma­tok vál­to­zó kon­textu­sa, a történeti partikularizmus perspektívája mutathat rá”

– áll a recenzióban. A teljes szöveget ide kattintva (PDF) lehet elolvasni.

Korábbi recenziók

Korábban Prof. Dr. Oláh János, az OR-ZSE egyetemi tanára, tanszékvezető írt recenziót mindkét kötetről.

Voigt Vilmos emeritus professzor Kései virág és örökkévaló vallás c. írását (amely a Múlt és Jövő c. folyóirat 2019/2-es számában jelent meg) itt olvashatják.


Nyitókép: A szegedi Nagyzsinagóga 2018 augusztusában (Földi Bence / OR-ZSE)