Remek hangulatú kántorkoncertet tartottak az Újpesti Zsinagógában

Telt házas hangversennyel zárult az Újpesti Városnapok, amelyen egyetemünk oktatója és főkántora is fellépett.


A hagyományoknak megfelelően ezúttal is kántorkoncerttel zárult az Újpesti Városnapok. A záró­hang­ver­seny Héber imák, zsidó filmzenék a MÁV Szimfonikus Zenekar közreműködésével címmel hangzott el szep­tem­ber 2-án. Az est karmestere a 2017 Maestro Solti nemzetközi Kar­mester­ver­seny Kö­zön­ség­dí­ja­sa, Dob­szay Pé­ter volt.

Raáb Gábor (Fotó: Földi Bence)

A kétszer 45 perces műsor első felében kántorok adtak elő héber imákat, míg a második felében filmzenék csendültek fel zenekari kísérettel. A telt házas (kb. 1000 fő) koncertet – amelyen megjelent egyetemünk rektora, Vajda Károly; Kunos Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója; Újpest országgyűlési képviselője, Varju László; valamint az újpesti alpolgármester, Molnár Szabolcs is – az Újpesti Zsinagóga rabbija, Szerdócz Ervin moderálta, a héber imák szövegének és ta­ní­tá­sai­nak pon­tos ismertetésével. A koncert nyolc éves együttműködésre tekint vissza az Új­pes­ti Ön­kor­mány­zat­tal.

Székelyhidi Hajnal (Fotó: Földi Bence)

A szervezők – köztük egyetemünk művésztanárának, Székelyhidi Hajnal – 2010-ben felkérte a Zene­aka­dé­mia ze­ne­szer­ző-nö­ven­dé­keit a hang­sze­re­lés­re. A fo­lya­ma­tot azó­ta min­den év­ben Fe­ke­te Gyu­la, a Liszt Ferenc Zene­mű­vé­sze­ti Aka­dé­mia Zene­szer­zés tan­szé­ké­nek ve­ze­tő ta­ná­ra és az egye­tem rek­tor­he­lyet­te­se felügye­­li, szem előtt tart­va a fia­tal mű­vé­szek tá­mo­ga­tá­sát. Ezút­tal Sol­ti Ár­pád, Lacz­kó Bá­lint és Bí­ró Atti­la dol­go­zott a hang­­sze­re­lé­sen.

Zucker Immánuel és Budai Miklós (Fotó: Földi Bence)

A koncert szervezőinek nem titkolt célja a II. világháború előtti közép-kelet-európai kántorművészet újjá­élesz­té­se, amely a hazai repertoár kiszélesítését is szolgálhatja. A zsidó kántorképzés 1877-től 1944-ig fo­lya­ma­tos volt. Az egykori magas színvonalú oktatás eredménye még napjainkban is érzékelhető, mert szerte a világban élnek és működnek nagy hírű, a hazánkból elkerült kántorok és azok utódai, akik a nagy múlttal rendelkező magyar–zsidó kántorhagyományt képviselői. A II. világháború után 1945-ben újrainduló Rabbiképzőben nem volt mód a kántorképzés folytatására, csak 2001-ben az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen (OR–ZSE), az újra megindult kántorképzés jóvoltából lehetett pótolni a hiányosságot. Az újpesti hangversenyeken egyébként az imák többsége ősbemutatóként szerepel.

Rudas Dániel (Fotó: Földi Bence)

A szervezők célja továbbá, hogy az OR–ZSE-n végzett tehetséges kántorhallgatókat be­mu­tas­sák és tá­mo­gas­sák a fia­tal ze­nei te­het­sé­ge­ket. En­nek meg­fe­le­lő­en a mű­sor egyik csúcs­pont­ját Kiss-Lei­zer An­na 14 éves, fia­tal, te­het­sé­ges zon­go­ris­ta fel­lé­pé­se je­len­tet­te, aki Men­dels­sohn g-moll zon­go­ra­ver­se­nyé­nek III. té­te­lét ad­ta elő.

Kiss-Leizer Anna és Dobszay Péter (Fotó: Földi Bence)

A műsorban közreműködtek:

  • Kiss-Leizer Anna (zongora)
  • Dobszay Péter (karmester)
  • Budai Miklós (Páva u. zsinagóga kántora)
  • Raáb Gábor (Kiskunhalas–Mosonmagyaróvár kántora)
  • Rudas Dániel (Dohány u. zsinagóga kántora)
  • Székelyhidi Hajnal (operaénekes, az OR–ZSE művésztanára)
  • Zucker Immánuel (az OR–ZSE tanzsinagógájának főkántora)