Elhangzott a "Zsidó oktatás, nevelés - 125 éves az Országos Rabbiképző
Intézet" című "A Magyar Tudomány Napja 2002" konferencián (Budapest,
2002. december 17-18.)
Az 1989 előtti helyzet, mint kiindulási alap
– általában a formális egyházi oktatás helyszínei - 10 egyházi
iskola
- 8 katolikus
- 1 református
- 1 zsidó
– a formális zsidó oktatás helyszínei:
Országos Rabbiképző Intézet - 125
éves
Anna Frank Gimnázium
- a II. világháború után jött létre
Igazgatói voltak: Dr. Schőner Alfrédné, Berend Rózsa, Kohn Gábor
– az informális oktatás korábbi helyszínei:
* Talmud-Tóra tanfolyamok
* vasárnapi iskolák
* sabat előtti, sabati tanítás
* alkalmi előadások
* gyermekkórus, daltanítás
LIVNOT VLIPTOAH
építeni és ültetni
1989 után a rendszerváltással valamennyi
történelmi egyház újjá szervezete oktatását, megjelölve azokat az általános
(Nemzeti Alaptanterv által előírt) és speciális célkitűzéseket, melyek
végrehajtásra várnak. A speciális célkitűzések alatt, a zsidó értékek
tanítását érthetjük, mint például a TNAH, a zsidó hétköznapok és ünnepek
hagyományai, imáink rendszere, szokásaink elbeszélése, bemutatása, stb.
Más történelmi egyházak saját vallási
tételeinek feldolgozását tűzték ki célul, az állami iskolák a tanóráik mellett
engedélyezik a hittan órákat, azokra lehetőséget biztosítanak, de az ateista irány
is engedélyezett, az "Ember és erkölcstan" tantárgy bevezetése óta.
Egyetlen állami iskolából, vagy egyház által fenntartott iskolából sem érkezett
válasz írásbeli megkeresésünkre, melyben a judaisztika tantárgy szükségességét,
esetleges rendszeres tanítását ajánlottuk fel.
Ebből az a következtetés vonható le, hogy a nem zsidó formális oktatás tanterveinek
átalakítása nélkül egy érettségizett magyar embernek a zsidóságról szóló
ismeretei vagy egyáltalán nincsenek, vagy alternatívak, vagy ami még ennél is
rosszabb, hamisak.
Még ha a Nemzeti Alap Tantervekbe bekerül a zsidóságról alkotott alapvető ismeretek
rendszere törzsanyagként, vagy kiegészítő anyagként, akkor is pedagógusfüggő az
oktatás hatékonysága. Tehát a zsidó oktatás tágabb értelemben, azaz nem zsidók
számára csekély mértékben létezik, a mai érettségi tételek között, mint
kimeneti mérés sem az állami, sem az egyházi fenntartású iskolákban nem szerepel,
esetleg Magyar irodalomból, a Biblia, mint irodalmi mű választható tételrész. Az
iskolák a hittan tétel soraikat maguk állítják össze, sok esetben nélkülözve a
Biblia, zsidóság számára létező forrásait, Mózes öt könyvét, a Prófétákat,
és Egyéb Szent Iratokat.
A zsidó oktatásról jelen esetben olyan célcsoport kapcsán érdemes beszélni, amely
valamilyen szinten deklaráltan kötődik a zsidósághoz.
A zsidó identitásnak négy dimenziója van
Arra a kérdésre, hogy ki zsidó, különbözőek a válaszok.
- jogi dimenzió - Halacha szerint - anya,
betérés
- a modern felfogás szerint, - akinek unokája is zsidó lesz.
- életszemléleti dimenzió - Az egyén minek érzi magát....?
- társadalmi dimenzió - A körülvevő világ véleménye szerint.
- gyakorlati dimenzió - A zsidóság megélése, a parancsolatok tartása alapján.
Mi lehet Magyarországon a zsidó oktatás célja, e sokszínű heterogén rendszerben?
Az egyetemes, ezen belül a magyar és zsidó kulturális és morális értékek magas
színvonalú közvetítése mindazon gyerekek illetve személyek számára, akik bármely
nemzet vagy felekezet tagjaként óhajtják és vállalják a fentiek megismerését.
Mik az oktatás színterei?
– formális (bölcsőde, óvoda, elemi és középiskola, főiskola, egyetem)
– informális a fentieken kívüli színterek:
* Talmud-Tóra tanfolyamok, Hitközségi körzeteinknél működő oktatási helyek
* kulturális tevékenység - ünnepi műsor, énekkar
* tábori foglalkozások, Szarvas, Pepsi sziget
* konferenciák
* rendszeres és alkalmi továbbképzések, állami, egyházi, felekezeti
* könyvtár, múzeum
* Maccabi sporttevékenység
Az oktatási intézmények közösségei
Az oktatottak: gyerekek, tanulók, hallgatók, felnőttek
Az oktatók és segítőik: óvónők, tanítók, tanárok, professzorok
és technikai segítők, gazdasági, szociális és egészségügyi dolgozók
A szülők: csak gyermekkorban részei az intézménynek, vagy zsidó
ismereteik hiányában az oktatottak csoportját és alkothatják.
A formális oktatás intézményei
Óvodák
1. Benjámin Óvoda 80 gyermek
bölcsődés csoport + 3 ovis csoport
2. Chabad Lubavicsi Óvoda 20 gyermek bölcsődés
csoport + ovis csoport
3. Lauder Javne Óvoda 80 gyermek
vegyes életkorú csoportok
4. Amerikai Alapítványi Iskola Óvodája 20 gyermek
ovis csoport
Iskolák
1. Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnázium 250 tanuló
6+6
2. Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola, Zeneiskola 600 tanuló
6+6+1
3. Amerikai Alapítványi Iskola
150 tanuló 6+6
4. Chabad Lubavicsi Iskola
20 tanuló elemi iskola
Egyetem, főiskola
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem
200 hallgató
Kollégium
Budapesti Zsidó Hitközség "Anna Frank" Kollégium 40 fő
- részben középiskolás, részben egyetemi, főiskolai hallgatók.
Az intézmények tárgyi feltételei
Az oktatási intézmények épületei változatosak, fenntartótól függőek, de
alapvetően az oktatás céljaira kellőképpen kialakított épületek, köztük az
egészen régitől az újig, vagy a felújítottig valamennyi típus megtalálható.
Ideálisnak mondhatóak az új épületek, de alkalmasságuk néha megkérdőjelezhető,
javításra szorul (áthallás, kicsi-, vagy túl nagy termek, elszívás hiánya,
túlzottan nagy üvegfelületek).
Az oktatási törvényben előírt tantermek, tornatermek, számítógéptermek,
természettudományos laboratóriumok mellet a művészeti nevelés céljára kialakított
kabinetek működnek.
Iskoláink mindegyike rendelkezik a vallásoktatást kiemelten szolgáló "tan
zsinagógával", ahol a napi imádkozás mellett az ünnepek megtartására is van
lehetőség, úgy kisebb csoport, mint szélesebb kör számára.
Az intézmények rendelkeznek számos oktatást segítő technikai eszközzel, a
klasszikus szemléltetési eszközöktől az interaktív programokig, de e területen
állandóan van fejlesztenivaló.
Intézményeink személyi feltételei
Valamennyi intézményvezető magasan kvalifikált, tapasztalt, munkáját szerető
pedagógus, aki nagy szakértelemmel végzi az intézmény tervező, szervező,
értékelő, irányító munkáját, optimálisan működteti, a pedagógus közösséget,
a tanulók és szülők törvénybeli lehetőségeinek figyelembevételével. A világi
vezetők munkáját sok esetben vallási vezető, vagy iskolai rabbi segíti, aki főleg
az intézmény arculatának kialakításában, és a fenntartó igényei szerint, a
magyarországi zsidóságra jellemző árnyaltsággal végzi munkáját.
Az oktatási intézményeinkben a korábbi évek jelentős fluktuációját viszonylagos
stabilitás váltotta fel. A legkevésbé stabil, a nyelvi oktatásban résztvevők
státusza, bár ezen, a pedagógus bérrendezés és a nyelvi órák szabályozása talán
javított.
A magyarországi zsidó oktatás judaisztika, illetve vallástan tárgyait zömében az
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetemen végzett, magasan kvalifikált tanárok látják
el, akik Izraelben töltöttek 1-1 szemesztert, de a héber nyelv tanítására nem
kellően felkészültek, ugyanakkor a korábban Izraelből évekre kiküldött sliachok
már nem segítik a héber oktatást.
A probléma részleges megoldására az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem
kiegészítő ismeretként "Héber nyelv tanításának módszertana és
gyakorlata" című tantárgyat vezetett be, a héberül tudó hallgatók számára.
Jelentős reményeket táplál az akkreditált héber nyelvi vizsgaközpont léte is.
Említésre méltó, hogy 2003-ban a judaisztika tanárképzés tizedik évét
köszönthetjük, a végzett 84 hallgató nagy száma részese a formális, vagy
informális oktatásnak, sokuk tovább tanul, vagy alijázott.
A pedagógiai dokumentáció és a
működés néhány jellemzője
Az intézmények alapító okirattal, használható tantervekkel rendelkeznek, melyeket a
fenntartók jóváhagytak, folyamatos revíziójuk fiatal intézmények lévén indokolt,
előtérbe helyezve a komprehenzivitást.
Az elmúlt évek jelentős eredménye, hogy az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem
teljes dokumentumrendszere, az egyetem rektora irányításával elkészült, 2000-ben a
MAB akkreditálta az intézmény szakjait.
A zsidó oktatási intézmények az elmúlt években igen sok tankönyvet, munkafüzetet,
módszertani segédfüzetet, évkönyvet bocsátottak ki, kazettákat, és CD-ket
jelentettek meg, melyek a zsidó oktatáson kívül a világi tárgyak megértését,
szemléltetését segítik. Az olvasás éve alkalmából, fenti munkákból az Országos
Rabbiképző - Zsidó Egyetemen kiállítást szerveztünk.
Iskoláink és az Országos Rabbiképző- Zsidó Egyetem rendelkezik a belső és külső
tájékoztatást szolgáló periodikákkal, újságokkal, naptárakkal.
Valamennyi oktatási intézmény személyiség központú világi tárgyaiban fejlett
természettudományos neveléssel, magas szintű művészeti neveléssel, vallási
tárgyaiban a zsidó értékek kihangsúlyozásával, zsidó életélmények
megélésével.
A világi tantárgyak az oktatási törvényben előírtak szerinti óraszámban a
magasabb évfolyamokon az alternativitás és a lehetőségek figyelembevételével
szerveződnek.
A judaisztika, illetve vallástan heti két órás tantárgyként előírt, majd később
fakultációként felvehető. Iskoláink mindegyikében folyamatosan tanulják a héber
nyelvet, de már az óvodákban is dalokat énekelnek héberül, hallás alapján
megtanulva.
A Bibliában deklarált, a posztbiblikus és a modern ünnepeket oktatási
intézményeinkben a luah szerint megtartjuk.
Az óvodai oktatás alapozza az iskolai oktatást.
Az iskolákban szerzett érettségi vizsgák színvonalasak, az érettségi eredmények
jók. A nagy százalékú egyetemi és főiskolai továbbtanulások, reálisnak tűnnek. A
felvett tanulók úgy a világi egyetemeken, mint az Országos Rabbiképző - Zsidó
Egyetemen helytállnak.
Dicséretes, hogy oktatási intézményeinkben hangsúlyozottan helyet kap a környezeti
nevelés, annak konkrétan a zsidóság emlékhelyeit, zsinagógáit, egykori temetőit
érintve.
Az oktatási intézményeink kapcsolatrendszere
Léteznek
1. intézményen belüli kapcsolatok
2. intézmények közötti kapcsolatok
3. felekezeti, egyházközi kapcsolatok
4. országon belüli, és nemzetközi kapcsolatok.
Az intézményeken belüli kapcsolatok az egyes közösségek alkotó együttélése,
hétköznapokon, illetve ünnepeken.
Az intézmények közötti kapcsolatok keretében tanulmányi versenyek szerveződtek,
pályázatok íródtak ki, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem hallgatói oktatói
gyakorlatokon vesznek részt, záró tanításaikat végzik, segítve az intézményekben
folyó oktató-nevelő munkát.
Felekezetünkön belül a vidéki és budapesti hitközségi körzetek ünnepein
rendszeresen és aktívan vesznek részt az oktatási intézmények. Budapesten, az őszi
ünnepeinken, vagy megemlékezéseinken, illetve számos hanuka ünnepen, vidéken a
legjelentősebbek, a debreceni Kardos Albert Szavalóverseny, vagy Lag Baomer
Nagykőrösön. Az ünnepi szereplést a klasszikus óvodai és iskolai műsorok mellett,
az egyre színvonalasabb hangszeres, zenekari, illetve kórus tevékenység jelenti.
Felekezetünkön belül, igen értékes a munkálkodás az idősek otthonában, és a
kórház betegeinél, a holocaust túlélőkkel, és a hozzánk közel álló Yad Vashem
kitüntetettekkel.
Rendezett és fejlődő a kapcsolat az oktatási irányítással, az önkormányzatokkal,
más egyházak oktatási intézményeivel. Egyetemi szinten az áttanítás, áthallgatás
egyre jelentősebb, iskolai és óvodai szinten egymás látogatása, bemutatása
továbbképzések tartása, az érettségi elnöki teendők ellátása, valamint
említésre méltó még, a Comenius minőségbiztosító programban való részvétel.
A nemzetközi kapcsolatok alakulása fejlődő. Régebben Izraellel épültek a
kapcsolatok. Ma számos európai országban látogatunk, tanulunk, konferenciákon
vehetünk részt, megtartva és preferálva Izraelhez való kötődést. Az oktatási
intézmények képviselői részt vettek többek között Európa-tanulmányokon,
Luxemburgban és Németországban, kegyeleti látogatást tettünk, az egykori
koncentrációs táborok színhelyein, Mauthausenban, Auschwitzban, és a közelmúltban
Ravensbrückben.
A budapesti Arachim konferenciát, nemzetközi találkozók követték.
A középfokú és felsőfokú zsidó
oktatás néhány általános iránya lehet, a jövőben az
– óvodai férőhelyek intenzív növelése
– iskoláink férőhelyeinek növelése oly módon, hogy az oktatás színvonala
egyidejűleg erősödjék
– iskoláink legyenek komprehenzivek, azaz valamennyi ott tanulni kívánó számára
biztosítsák a megfelelő irányt és kvalifikációt
– oktatási intézményeink legyenek befogadóak minden érdeklődő korosztály
számára, megfelelő motiváló módszerek alkalmazásával
– biztosítsuk, hogy továbbra is tanítványaink, óvónőink, tanítóink, tanáraink
professzoraink felekezetünk hétköznapjain kívül, őrizzék meg tradícióinkat,
ünnepeinket, emlékezzenek az intézményekben és a zsinagógákban
– tanulmányi versenyeken, a közös ünnepelésen kívül, belső és külső
továbbképzéseken találkozzanak intézményeink közösségei
– ahhoz, hogy felekezetünk az állami és a más egyházi oktatást segíteni tudja,
judaisztika tanárainkat egy világi szakra is lehetne felkészíteni
– továbbra is segítsük az oktatási intézmények, a budapesti és vidéki
hitközségi körzeteinkben folyó informális oktató munkát, valamint a zsidó
ifjúsági szervezetek munkáját
– mint a múltban tettük, adjunk módszertani és effektív segítséget az országban
a Holocaust megemlékezésekhez
– vegyünk részt az idősek segítésében, gyámolításában, folytatván a
"Generációk találkozása" programot.
– Ajánlatos Hitközségünknek kialakítani a Zsidó Pedagógiai Intézetet, mint
tették ezt a többi történelmi egyházak.
|