Vissza a TUDOMÁNY-hoz

  

Sommer László:
Mozaikok a zsidó közép- és felsőfokú oktatásból,
1989 után


Elhangzott a "Zsidó oktatás, nevelés - 125 éves az Országos Rabbiképző Intézet" című "A Magyar Tudomány Napja 2002" konferencián (Budapest, 2002. december 17-18.)


Az 1989 előtti helyzet, mint kiindulási alap
– általában a formális egyházi oktatás helyszínei    - 10 egyházi iskola
- 8 katolikus
- 1 református
- 1 zsidó


– a formális zsidó oktatás helyszínei:

  • Országos Rabbiképző Intézet - 125 éves

  • Anna Frank Gimnázium         - a II. világháború után jött létre
    Igazgatói voltak: Dr. Schőner Alfrédné, Berend Rózsa, Kohn Gábor


– az informális oktatás korábbi helyszínei:

* Talmud-Tóra tanfolyamok
* vasárnapi iskolák
* sabat előtti, sabati tanítás
* alkalmi előadások
* gyermekkórus, daltanítás

LIVNOT VLIPTOAH         építeni és ültetni

1989 után a rendszerváltással valamennyi történelmi egyház újjá szervezete oktatását, megjelölve azokat az általános (Nemzeti Alaptanterv által előírt) és speciális célkitűzéseket, melyek végrehajtásra várnak. A speciális célkitűzések alatt, a zsidó értékek tanítását érthetjük, mint például a TNAH, a zsidó hétköznapok és ünnepek hagyományai, imáink rendszere, szokásaink elbeszélése, bemutatása, stb.

Más történelmi egyházak saját vallási tételeinek feldolgozását tűzték ki célul, az állami iskolák a tanóráik mellett engedélyezik a hittan órákat, azokra lehetőséget biztosítanak, de az ateista irány is engedélyezett, az "Ember és erkölcstan" tantárgy bevezetése óta.

Egyetlen állami iskolából, vagy egyház által fenntartott iskolából sem érkezett válasz írásbeli megkeresésünkre, melyben a judaisztika tantárgy szükségességét, esetleges rendszeres tanítását ajánlottuk fel.

Ebből az a következtetés vonható le, hogy a nem zsidó formális oktatás tanterveinek átalakítása nélkül egy érettségizett magyar embernek a zsidóságról szóló ismeretei vagy egyáltalán nincsenek, vagy alternatívak, vagy ami még ennél is rosszabb, hamisak.
Még ha a Nemzeti Alap Tantervekbe bekerül a zsidóságról alkotott alapvető ismeretek rendszere törzsanyagként, vagy kiegészítő anyagként, akkor is pedagógusfüggő az oktatás hatékonysága. Tehát a zsidó oktatás tágabb értelemben, azaz nem zsidók számára csekély mértékben létezik, a mai érettségi tételek között, mint kimeneti mérés sem az állami, sem az egyházi fenntartású iskolákban nem szerepel, esetleg Magyar irodalomból, a Biblia, mint irodalmi mű választható tételrész. Az iskolák a hittan tétel soraikat maguk állítják össze, sok esetben nélkülözve a Biblia, zsidóság számára létező forrásait, Mózes öt könyvét, a Prófétákat, és Egyéb Szent Iratokat.

A zsidó oktatásról jelen esetben olyan célcsoport kapcsán érdemes beszélni, amely valamilyen szinten deklaráltan kötődik a zsidósághoz.

A zsidó identitásnak négy dimenziója van
Arra a kérdésre, hogy ki zsidó, különbözőek a válaszok.
-  jogi dimenzió    - Halacha szerint    - anya, betérés
- a modern felfogás szerint, - akinek unokája is zsidó lesz.
- életszemléleti dimenzió - Az egyén minek érzi magát....?
- társadalmi dimenzió - A körülvevő világ véleménye szerint.
- gyakorlati dimenzió - A zsidóság megélése, a parancsolatok tartása alapján.

Mi lehet Magyarországon a zsidó oktatás célja, e sokszínű heterogén rendszerben?

Az egyetemes, ezen belül a magyar és zsidó kulturális és morális értékek magas színvonalú közvetítése mindazon gyerekek illetve személyek számára, akik bármely nemzet vagy felekezet tagjaként óhajtják és vállalják a fentiek megismerését.

Mik az oktatás színterei?
– formális (bölcsőde, óvoda, elemi és középiskola, főiskola, egyetem)
– informális a fentieken kívüli színterek:
* Talmud-Tóra tanfolyamok, Hitközségi körzeteinknél működő oktatási helyek
* kulturális tevékenység - ünnepi műsor, énekkar
* tábori foglalkozások, Szarvas, Pepsi sziget
* konferenciák
* rendszeres és alkalmi továbbképzések, állami, egyházi, felekezeti
* könyvtár, múzeum
* Maccabi sporttevékenység

Az oktatási intézmények közösségei

Az oktatottak:    gyerekek, tanulók, hallgatók, felnőttek
Az oktatók és segítőik:    óvónők, tanítók, tanárok, professzorok és technikai segítők, gazdasági, szociális és egészségügyi dolgozók
A szülők:    csak gyermekkorban részei az intézménynek, vagy zsidó ismereteik hiányában az oktatottak csoportját és alkothatják.

A formális oktatás intézményei

Óvodák
1. Benjámin Óvoda        80 gyermek     bölcsődés csoport + 3 ovis csoport
2. Chabad Lubavicsi Óvoda    20 gyermek    bölcsődés csoport + ovis csoport
3. Lauder Javne Óvoda        80 gyermek     vegyes életkorú csoportok
4. Amerikai Alapítványi Iskola Óvodája    20 gyermek     ovis csoport

Iskolák
1. Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnázium    250 tanuló     6+6
2. Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola, Zeneiskola    600 tanuló     6+6+1
3. Amerikai Alapítványi Iskola                  150 tanuló    6+6
4. Chabad Lubavicsi Iskola                 20 tanuló    elemi iskola

Egyetem, főiskola
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem             200 hallgató


Kollégium
Budapesti Zsidó Hitközség "Anna Frank" Kollégium 40 fő
- részben középiskolás, részben egyetemi, főiskolai hallgatók.

Az intézmények tárgyi feltételei

Az oktatási intézmények épületei változatosak, fenntartótól függőek, de alapvetően az oktatás céljaira kellőképpen kialakított épületek, köztük az egészen régitől az újig, vagy a felújítottig valamennyi típus megtalálható.

Ideálisnak mondhatóak az új épületek, de alkalmasságuk néha megkérdőjelezhető, javításra szorul (áthallás, kicsi-, vagy túl nagy termek, elszívás hiánya, túlzottan nagy üvegfelületek).
Az oktatási törvényben előírt tantermek, tornatermek, számítógéptermek, természettudományos laboratóriumok mellet a művészeti nevelés céljára kialakított kabinetek működnek.
Iskoláink mindegyike rendelkezik a vallásoktatást kiemelten szolgáló "tan zsinagógával", ahol a napi imádkozás mellett az ünnepek megtartására is van lehetőség, úgy kisebb csoport, mint szélesebb kör számára.
Az intézmények rendelkeznek számos oktatást segítő technikai eszközzel, a klasszikus szemléltetési eszközöktől az interaktív programokig, de e területen állandóan van fejlesztenivaló.

Intézményeink személyi feltételei

Valamennyi intézményvezető magasan kvalifikált, tapasztalt, munkáját szerető pedagógus, aki nagy szakértelemmel végzi az intézmény tervező, szervező, értékelő, irányító munkáját, optimálisan működteti, a pedagógus közösséget, a tanulók és szülők törvénybeli lehetőségeinek figyelembevételével. A világi vezetők munkáját sok esetben vallási vezető, vagy iskolai rabbi segíti, aki főleg az intézmény arculatának kialakításában, és a fenntartó igényei szerint, a magyarországi zsidóságra jellemző árnyaltsággal végzi munkáját.
Az oktatási intézményeinkben a korábbi évek jelentős fluktuációját viszonylagos stabilitás váltotta fel. A legkevésbé stabil, a nyelvi oktatásban résztvevők státusza, bár ezen, a pedagógus bérrendezés és a nyelvi órák szabályozása talán javított.

A magyarországi zsidó oktatás judaisztika, illetve vallástan tárgyait zömében az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetemen végzett, magasan kvalifikált tanárok látják el, akik Izraelben töltöttek 1-1 szemesztert, de a héber nyelv tanítására nem kellően felkészültek, ugyanakkor a korábban Izraelből évekre kiküldött sliachok már nem segítik a héber oktatást.

A probléma részleges megoldására az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem kiegészítő ismeretként "Héber nyelv tanításának módszertana és gyakorlata" című tantárgyat vezetett be, a héberül tudó hallgatók számára. Jelentős reményeket táplál az akkreditált héber nyelvi vizsgaközpont léte is.
Említésre méltó, hogy 2003-ban a judaisztika tanárképzés tizedik évét köszönthetjük, a végzett 84 hallgató nagy száma részese a formális, vagy informális oktatásnak, sokuk tovább tanul, vagy alijázott.

A pedagógiai dokumentáció és a működés néhány jellemzője

Az intézmények alapító okirattal, használható tantervekkel rendelkeznek, melyeket a fenntartók jóváhagytak, folyamatos revíziójuk fiatal intézmények lévén indokolt, előtérbe helyezve a komprehenzivitást.
Az elmúlt évek jelentős eredménye, hogy az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem teljes dokumentumrendszere, az egyetem rektora irányításával elkészült, 2000-ben a MAB akkreditálta az intézmény szakjait.
A zsidó oktatási intézmények az elmúlt években igen sok tankönyvet, munkafüzetet, módszertani segédfüzetet, évkönyvet bocsátottak ki, kazettákat, és CD-ket jelentettek meg, melyek a zsidó oktatáson kívül a világi tárgyak megértését, szemléltetését segítik. Az olvasás éve alkalmából, fenti munkákból az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetemen kiállítást szerveztünk.
Iskoláink és az Országos Rabbiképző- Zsidó Egyetem rendelkezik a belső és külső tájékoztatást szolgáló periodikákkal, újságokkal, naptárakkal.
Valamennyi oktatási intézmény személyiség központú világi tárgyaiban fejlett természettudományos neveléssel, magas szintű művészeti neveléssel, vallási tárgyaiban a zsidó értékek kihangsúlyozásával, zsidó életélmények megélésével.

A világi tantárgyak az oktatási törvényben előírtak szerinti óraszámban a magasabb évfolyamokon az alternativitás és a lehetőségek figyelembevételével szerveződnek.
A judaisztika, illetve vallástan heti két órás tantárgyként előírt, majd később fakultációként felvehető. Iskoláink mindegyikében folyamatosan tanulják a héber nyelvet, de már az óvodákban is dalokat énekelnek héberül, hallás alapján megtanulva.
A Bibliában deklarált, a posztbiblikus és a modern ünnepeket oktatási intézményeinkben a luah szerint megtartjuk.
Az óvodai oktatás alapozza az iskolai oktatást.
Az iskolákban szerzett érettségi vizsgák színvonalasak, az érettségi eredmények jók. A nagy százalékú egyetemi és főiskolai továbbtanulások, reálisnak tűnnek. A felvett tanulók úgy a világi egyetemeken, mint az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetemen helytállnak.
Dicséretes, hogy oktatási intézményeinkben hangsúlyozottan helyet kap a környezeti nevelés, annak konkrétan a zsidóság emlékhelyeit, zsinagógáit, egykori temetőit érintve.

Az oktatási intézményeink kapcsolatrendszere

Léteznek
1. intézményen belüli kapcsolatok
2. intézmények közötti kapcsolatok
3. felekezeti, egyházközi kapcsolatok
4. országon belüli, és nemzetközi kapcsolatok.
Az intézményeken belüli kapcsolatok az egyes közösségek alkotó együttélése, hétköznapokon, illetve ünnepeken.

Az intézmények közötti kapcsolatok keretében tanulmányi versenyek szerveződtek, pályázatok íródtak ki, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem hallgatói oktatói gyakorlatokon vesznek részt, záró tanításaikat végzik, segítve az intézményekben folyó oktató-nevelő munkát.

Felekezetünkön belül a vidéki és budapesti hitközségi körzetek ünnepein rendszeresen és aktívan vesznek részt az oktatási intézmények. Budapesten, az őszi ünnepeinken, vagy megemlékezéseinken, illetve számos hanuka ünnepen, vidéken a legjelentősebbek, a debreceni Kardos Albert Szavalóverseny, vagy Lag Baomer Nagykőrösön. Az ünnepi szereplést a klasszikus óvodai és iskolai műsorok mellett, az egyre színvonalasabb hangszeres, zenekari, illetve kórus tevékenység jelenti.

Felekezetünkön belül, igen értékes a munkálkodás az idősek otthonában, és a kórház betegeinél, a holocaust túlélőkkel, és a hozzánk közel álló Yad Vashem kitüntetettekkel.

Rendezett és fejlődő a kapcsolat az oktatási irányítással, az önkormányzatokkal, más egyházak oktatási intézményeivel. Egyetemi szinten az áttanítás, áthallgatás egyre jelentősebb, iskolai és óvodai szinten egymás látogatása, bemutatása továbbképzések tartása, az érettségi elnöki teendők ellátása, valamint említésre méltó még, a Comenius minőségbiztosító programban való részvétel.

A nemzetközi kapcsolatok alakulása fejlődő. Régebben Izraellel épültek a kapcsolatok. Ma számos európai országban látogatunk, tanulunk, konferenciákon vehetünk részt, megtartva és preferálva Izraelhez való kötődést. Az oktatási intézmények képviselői részt vettek többek között Európa-tanulmányokon, Luxemburgban és Németországban, kegyeleti látogatást tettünk, az egykori koncentrációs táborok színhelyein, Mauthausenban, Auschwitzban, és a közelmúltban Ravensbrückben.

A budapesti Arachim konferenciát, nemzetközi találkozók követték.

A középfokú és felsőfokú zsidó oktatás néhány általános iránya lehet, a jövőben az
– óvodai férőhelyek intenzív növelése
– iskoláink férőhelyeinek növelése oly módon, hogy az oktatás színvonala egyidejűleg erősödjék
– iskoláink legyenek komprehenzivek, azaz valamennyi ott tanulni kívánó számára biztosítsák a megfelelő irányt és kvalifikációt
– oktatási intézményeink legyenek befogadóak minden érdeklődő korosztály számára, megfelelő motiváló módszerek alkalmazásával
– biztosítsuk, hogy továbbra is tanítványaink, óvónőink, tanítóink, tanáraink professzoraink felekezetünk hétköznapjain kívül, őrizzék meg tradícióinkat, ünnepeinket, emlékezzenek az intézményekben és a zsinagógákban
– tanulmányi versenyeken, a közös ünnepelésen kívül, belső és külső továbbképzéseken találkozzanak intézményeink közösségei
– ahhoz, hogy felekezetünk az állami és a más egyházi oktatást segíteni tudja, judaisztika tanárainkat egy világi szakra is lehetne felkészíteni
– továbbra is segítsük az oktatási intézmények, a budapesti és vidéki hitközségi körzeteinkben folyó informális oktató munkát, valamint a zsidó ifjúsági szervezetek munkáját
– mint a múltban tettük, adjunk módszertani és effektív segítséget az országban a Holocaust megemlékezésekhez
– vegyünk részt az idősek segítésében, gyámolításában, folytatván a "Generációk találkozása" programot.
– Ajánlatos Hitközségünknek kialakítani a Zsidó Pedagógiai Intézetet, mint tették ezt a többi történelmi egyházak.

Vissza a TUDOMÁNY-hoz