Ros há-sáná, 5785 / Cantarini, Izsák félelme

A polgári időszámítás szerint idén október 2-án, szerda este naplementével kezdődik ros há-sáná, a zsidó újév. A zsinagógákban az ünnep második napján olvassuk fel a Tórából Izsák megkötözésének történetét (עקידת יצחק).

Ebből az alkalomból Jichak Hajim Cantarini (1644–1723) padovai költő, orvos, rabbi Páhád Jichák (פחד יצחק, azaz „Izsák félelme”) című művét mutatjuk be (Amsterdam, 1685). A könyv a padovai zsidó közösség egy halálos fenyegetettségből való csodás megmenekülését örökíti meg: 1684 nyarán, amikor a Habsburg császári csapatok összecsaptak a Budát elfoglaló törökökkel, a padovai keresztények körében az a pletyka terjedt el, hogy a zsidók a muszlim törökök győzelméért fohászkodnak böjtölve – miközben ők azért böjtöltek és imádkoztak csupán, mert aznap épp áv hó 9-e, tisá be-áv volt. A feldühödött csőcselék a gettó ostromára indult, romboltak és gyújtogattak, de mielőtt nagyobb pusztítást okozhattak volna, a velencei dózse utasítására a hatóságok a zsidók védelmére keltek.

Cantarini könyve fontos dokumentum, mivel a szerző szemtanúként számolt be az eseményekről, és mindemellett fontos információkat közöl a korabeli padovai zsidók életéről. Az OR-ZSE Könyvtárában őrzött példány pedig könyvészeti ritkaság is: az Izsák megkötözését ábrázoló rézmetszetes illusztráció több más példányból eltűnt az egyébként csak egy kiadást megért könyvből.