Szakdolgozati tanácsok

A szakdolgozat célja

A hallgató bizonyítsa a tudományos adatgyűjtésben, az anyag feldolgozásában, rendszerezésében és értékelésében való jártasságát, valamint tudományos értelemben a problémafelvetés, illetve a hipotézis megfogalmazásában és az ahhoz kapcsolódó érvelésben való jártasságát.

A szakdolgozat készítésének folyamata, tartalmi és formai követelményei

A hallgatók szakdolgozatának elkészítését szervezett formában (szakdolgozati szeminárium) és egyénileg (konzulens) biztosítjuk.

A tudományos kutatómunka technikájának elsajátítására és a hivatkozásra vonatkozó ajánlott irodalom:

  • FERCSIK Erzsébet: Dolgozatírás – felsőfokon. Bp.: Krónika Nova, 2002.
  • GYURGYÁK János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Bp.: Osiris, 2000.
  • HOMOR Tivadar-MÉSZÁROS Antal: Az információ és az ember. Szeged: Mozaik Oktatási Stúdió, 1999.
  • MSZ ISO 690 Bibliográfiai hivatkozások. 2. kiad. Bp.: Magyar Szabványügyi Hivatal, 1990.

A szakdolgozat tagolása

A téma megformálásának módjára, szerkezeti felépítésére vonatkozóan a szakdolgozatokra is a tudományos írásművekre általánosságban vonatkoztatható eljárások érvényesek. A szakdolgozat szövegét célszerű egymástól jól elkülönítetten részekre bontani. A tudományos közleményekben a dolgozat törzsét alkotó főszöveg mellett úgynevezett járulékos részeket is meg kell adni.

Járulékos részek:

  • Kötéstábla
  • Belső címlap
  • Tartalomjegyzék
  • Mottó

Főszöveg

Járulékos részek:

  • Jegyzetek
  • Bibliográfia
  • Mellékletek

Járulékos részek:

Kötéstábla
  • fekete vászon/műbőr
  • aranyozott betűk
Belső címlap
  • az egyetemre vonatkozó adatok
  • a cím adatai
  • a konzulens személye
  • a szerzőre vonatkozó adatok
  • a készítés helyére és idejére vonatkozó adatok
Tartalomjegyzék

A tartalomjegyzék a részek, a fejezetek, az alfejezetek és a még kisebb egységek címéből, valamint a hozzájuk tartozó oldalszámokból épül fel. A tartalomjegyzékben a főszövegen kívül a járulékos részeket is fel kell tüntetni. A tartalomjegyzék elkészítése csak a szövegszerkesztés után történhet, az oldalszámok ismeretében. Szerkesztéskor célszerű a Word szövegszerkesztő automatikus tartalomjegyzék készítőjét használni.

Mottó

A mottó nem szükséges része a szakdolgozatnak. Csak akkor célszerű alkalmazni, ha az idézet hatásos és a témához kapcsolódik. A mottó önálló oldalon szerepeljen és tartalmazza az idézet forrását.

Főszöveg:

A szakdolgozat szövegének megfogalmazásakor a következő szempontokat kell figyelembe venni:

  • A téma határozott körvonalazása, tudományrendszerbeli helye.
  • A téma fontossága, problémafelvetés, a hipotézisek (felvetések) megfogalmazása.
  • Az anyaggal kapcsolatos helyzetkép rövid ismertetése, a szakirodalom és az esetleges gyakorlati tapasztalatok alapján.
  • A kutatási módszerünkre vonatkozó tájékoztatás.
  • Elemzés, értékelés, véleményünk kifejtése.
  • Hipotézisünk bizonyítása, ellentétes állítások cáfolata tények, összefüggések, adatok alapján.
  • További feladatok, tennivalók, nyitva maradt (a szakdolgozat keretei között meg nem oldható) kérdések, stb.

A formai szerkezet mindig a logikai szerkezetet szolgálja. A tagolás soha ne legyen öncélú.

Járulékos részek:

Jegyzetek

A szakdolgozatírás során különböztessük meg a hivatkozott és a felhasznált irodalmat! Az előbbit a Jegyzetek, az utóbbit a Bibliográfia részben tüntessük fel!

A jegyzetek a főszöveget kiegészítő rövid megjegyzések, irodalmi hivatkozások. Ide kerülnek az idézetek, továbbá olyan, a dolgozat szövegébe be nem illeszthető utalások, amelyek esetleg a tárgyalásmenetet akadályoznák, magyarázatok, összehasonlítások (vö. = vesd össze).

A mai magyar gyakorlatban a hivatkozások rendje többféle lehet, ezért a szakdolgozat végső kialakításakor a formát egyeztetni kell a konzulenssel. Javasolt az ún. sorszámozott rendszer.
A sorszámozott rendszerben a hivatkozásokat előfordulásuk sorrendjében számozni kell (felső index). A sorszámokat a lap alján vagy a szakdolgozat végén a Jegyzetekben kell feloldani.

Ismétlődő hivatkozás esetében az alábbi szabályokat lehet alkalmazni:

  • Ha két egymás után következő jegyzetben ugyanarra a forrásmunkára hivatkozunk nem kell újra közölni a bibliográfiai adatokat, helyette: Uo. (Ugyanott).
  • Ha ugyanazon műnek egy másik helyére hivatkozunk, akkor az Uo. rövidítés mellé az idézett oldalszámot kell írni.
  • Ha a szakdolgozatban egy szerzőnek csak egy művére történik hivatkozás, akkor a szerző neve mellett az i.m. (idézett mű) jelölést kell használni, s ezután a hivatkozott lapszámot közölni.

Internetes hivatkozásra is van lehetőség. Ebben az esetben az internetes oldal használatának dátumát is közölni kell. Például:

HEKTOR. Adattárak az OSZK-ban [online]. Bp.: OSZK, 1999. [2003. 01. 31.] http://w3.oszk.hu/hektor.htm

Bibliográfia

A bibliográfiában azokat a műveket kell felsorolni, amelyeket a szakdolgozat írója elolvasott és a munkája során felhasznált(!). A leggyakoribb rendezés a betűrendbe sorolás. Az egyes bibliográfiai tételek a magyar ábécé sorrendjének megfelelő betűrendben követik egymást. A szerzők nevének leírásakor el kell hagyni a tudományos fokozatra, vagy társadalmi rangra vonatkozó névelőzékeket, mert azok nem képezik a betűrendbe sorolás alapját (Pl. dr., prof., PhD, br., gr. stb.).

A bibliográfiai hivatkozást az MSZ ISO 690:1991 Bibliográfiai hivatkozás szabvány szabályozza. A gyakorlat azonban ettől eltérő is lehet, ezért az adatelemek körét, leírásának sorrendjét és központozását a konzulenssel egyeztetni kell.

Példák különböző dokumentumtípusokra:

Az irodalomjegyzék tételeinek formai követelményei:

  • monográfiák esetében:
    • FÜLÖP Géza: Az információ. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, 1996.
  • Időszaki kiadványban vagy tanulmánykötetben megjelent munka esetében:
    • Az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. In: Könyvtári Levelező/lap, 1998. 1. sz. pp. 6-15.
    • HORVÁTH Tibor: A bibliográfiák funkcióiról. In: Bibliográfiai tanulmányok / közread. Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ, 1978. pp. 11-57.
  • Kéziratos forrás esetében:
    • KOVÁCS Máté: Új magyar könyvművészet, újszerű könyvgyűjtés. Kézirat. 1967. 5 fol. Kovács Máté hagyatéka, OSZK Kézirattára. Fond 210/225.
  • Internet forrás esetében:
    • OLSON, N. B. (ed.): Cataloging Internet ressources: A manual and practical guide. Second edition. 1997. In: http://www.purl.org/oclc/cataloging-internet

A hivatkozások formai követelményei:

  • monográfiák esetében:
    • FÜLÖP: Az információ. p. 23.
  • időszaki kiadványban vagy tanulmánykötetben megjelent közleményekre történő hivatkozások:
    • Az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. In: Könyvtári Levelező/lap, 1998. 1. sz. p. 8.
    • HORVÁTH: A bibliográfiák funkcióiról. In: Bibliográfiai tanulmányok. pp. 46-47.
  • Kéziratra történő hivatkozás
    • KOVÁCS: Új magyar könyvművészet, újszerű könyvgyűjtés. 3. fol. Kovács Máté hagyatéka, OSZK Kézirattára, Fond 210/225.
  • Internet forrásra történő hivatkozás:
    • OLSON, N. B. (ed.): Cataloging Internet ressources. [2003. 01. 31.] In: http://www.purl.org/oclc/cataloging

Mellékletek

A szakdolgozat mellékletébe kerülnek azok az anyagok, amelyek megkönnyítik a tájékozódást a kész műben. Ide tartozik az adattár, a táblázatok (jegyzéke), az ábrák (jegyzéke), valamint az egyéb mellékletek néven összefoglalható kiegészítések és a különböző mutatók.

A szakdolgozat formai követelményei

Margó

A szövegszerkesztés megkezdése előtt szükséges a margók méretének beállítása. Méretezés: bal margó 4 cm, jobb 3 cm, felső 3 cm, alsó 3 cm.

Betűtípus

Választáskor a legfőbb szempont az olvashatóság legyen. A betűkészlet tartalmazza a magyar mellékjeles betűket különös tekintettel az ő és ű betűkre. A javasolt betűtípus: Times New Roman.

Betűméret

A szakdolgozat szövegét legcélszerűbb 12-13 pontos betűvel nyomtatni. A nagyobb, 14-24 pontos betűk a címlap készítésekor és a fejezetcímek írásakor használhatók.

Sortávolság

Kiválasztásakor a fő szempont az olvashatóság legyen. Az optimális sorköz a másfeles (1,5-es) méret.

A szakdolgozat terjedelme

A szakdolgozat terjedelme min. 40 oldal, kb. 60–65.000 karakter (BA szakon), 60 old. Kb. 85–90.000 karakter (MA szakon).

Benyújtandó példányszám

  • 2 db köttetett példány (1 példányt a hallgató visszakap),
  • 1 db spirál-fűzött példány,
  • 1 db CD/DVD-re írt példány.