Zsidó építészek, akik nélkül Magyarország nem így nézne ki

Tíz év munka gyümölcse érett be A magyar zsidó építőművészek öröksége című kötet megjelenésével. A Gottdank Tibor által összeállított, és a K.u.K. Kiadó gondozásában megjelent könyv második bemutatóját az Országos Rabbiképző ? Zsidó Egyetemen (OR?ZSE) tartották.


Ez a hiánypótló kötet már puszta számokat tekintve is imponáló: a 384 oldalas, 700 archív és jelenkori fotót tartalmazó könyvben az elmúlt 100 év 228 építőművészének adatait találhatjuk meg életrajzzal és munkás­sá­guk ismertetésével. Mint Gottdank Tibor a bemutatón elmondta: a magyar zsidó építőművészek által gazdagított építőművészeti ?paletta? igen színes és széles a historizmus irányzatától kezdve a moderniz­musig. Arra a kérdésre, hogy a képek miért fekete?fehérek, a szerző azt válaszolta: az ilyen jel­le­gű kiadványokban amiatt nem szokás színes fotókat elhelyezni, mert a fekete?fehér fényképek kontraszt­ja erőteljesebben visszaadja az épületek kontúrjait.

A bemutatón a szerző a 228 építész közül kiemelte azokat, akiknek a munkássága rendkívül fontos hatást gyakorolt a magyar települések városképére. Szóba került a Gottdank Tibor által a legnagyobb zsina­gó­ga­épí­tő­nek nevezett Baumhorn Lipóttól kezdve a New York­ban kar­riert befu­tott Róth Imréig sok mindenki, így többek között a Böhm Henrik?Hege­dűs Ár­min páros, Lech­ner Ödön, Már­kus Géza, Hajós Alfréd, Vágó József és Vágó Lász­ló, Lajta Béla és Sajó Ist­ván.

Gottdank Tibor beszél a könyvbemutatón (Fotó: Földi Bence)

E zsidó építőművészek közül szegényebb volna Magyarország városképi arculata, úgyhogy meg nem bo­csát­ha­tó bűn, hogy ezeket a szakembereket a két világháború közötti faji törvények kirekesztették a szakmából, és gátolták őket abban, hogy munkásságuk kiteljesedjen. Holott olyan épületekkel gazda­gí­tot­ták nem csak a fővárost, hanem a vidéki településeket is, amelyek nélkül egyes nagyvárosok ma már el­kép­zel­he­tet­le­nek: gondol­junk a Már­kus Géza által Kecskemétre tervezett Cifrapalotára, vagy azokra a debreceni belvárosi épületekre, amelyek Sajó Ist­ván munkái. És még folytat­hat­nánk a sort, miképpen maga Gottdank Tibor is képes volna folytatni a vállalkozását, elvégre ? mint a bemu­ta­tón fogal­ma­zott ? a kötet lezá­rá­sa óta még további tíz szócik­ket tud­na írni.

Akit bővebben is érdekel a téma, az részint vásárolja meg a kötetet, másrészt keresse föl a Lajtán innen ? Lajtán túl / Hungarian Jewish Architects nevű Facebook-oldalt, amelynek majd’ 600 követője van. Ugyan­ilyen nevű Facebook-csoport is van, lehet csatlakozni!

Szöveg: Kácsor Zsolt / Mazsihisz.hu
Fotó: Földi Bence / OR?ZSE