Hazugság: kegyes és kegyetlen – interdiszciplináris konferencia

December 10–11-én Hazugság: kegyes és kegyetlen címmel rendezett interdiszciplináris konferenciát Egyetemünk és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara a budapesti Rumbach Zsinagógában. Ez immár a harmadik közösen szervezett tudományos konferenciánk.

A konferencia megnyitóján a köszöntőbeszédeket prof. dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke, prof. dr. Balázs Gábor, az OR-ZSE rektora és prof. dr. Gyenge Zoltán, az SZTE Egyetemi Doktori Tanácsának elnöke tartották.

A kétnapos konferencia a hazugság jelenségét vizsgálta filozófiai, vallási, politikai, művészeti és kortárs technológiai összefüggésekben. A klasszikus gondolkodástól – Platón „nemes hazugságától”, Szókratész és Kant dilemmáitól – a modern és posztmodern problémákig terjedő előadások azt a kérdést járták körül, hogy mikor, milyen értelemben és milyen következményekkel beszélhetünk hazugságról, megtévesztésről vagy önámításról.

A konferencia kiemelt témái között szerepelt a „kegyes hazugság” etikája, a hit és fikció viszonya, az önmagunkkal szembeni megtévesztés kérdése, valamint a performativitás és az esztétikai illúzió szerepe az irodalomban, a képzőművészetben és a filmben. Külön szekció foglalkozott a vallási hagyományok – zsidó, keresztény és iszlám – hazugsággal kapcsolatos normáival, illetve a politikai és társadalmi torzításokkal, köztük az antiszemitizmus modern formáival.

A program hangsúlyosan reflektált a jelen kihívásaira is: az önáltatás kollektív mechanizmusaira, a deepfake-technológiákra, valamint a mesterséges intelligencia által előállított „hihető igazságok” problémájára. A konferencia célja nem konszenzus megteremtése volt, hanem a fogalmi tisztázás és az éles viták vállalása – annak belátása, hogy a hazugság nem pusztán morális kérdés, hanem az igazság, a hitelesség és a társadalmi együttélés egyik alapproblémája.

Az első nap során többek között Borbély Gábor elméleti bevezetője után Mogyoródi Emese előadásában azt a kérdést állította középpontba, hogy vajon igazságos lehet-e retorikai eszközök segítségével nyerni egy vitában; míg Geréby György azt a kérdést járta körül, hogy lehetséges-e a hazugság a nyelvtől független mentális nyelv feltételezése mellett. Gábor György a bibliai nonverbális hazugságokra is kitérve vizsgálta a különböző vallások túlvilág-elképzeléseinek egymásra hatását. Gelencsér Gábor Erdélyi Miklós a tiszaeszlári pert feldolgozó Verzió című filmjéről (melyet a rendező hangsúlyosan nem kísérleti, hanem „kognitív” filmnek nevezett) beszélt. Délután egy teljes szekció foglalkozott a hazugság modernkori, a mesterséges intelligenciával is összefüggő dilemmáival. Szalai Júlia a jelenleg tapasztalható polikrízisre adott válaszokat, és ezek kognitív torzításait elemezte, Nagy Márta a politikai témájú deepfake videókkal kapcsolatos problematikát tekintette át a jogi szabályozás kontextusában.

A második nap előadói között többek között Balázs Gábor a hazugságot főként mint a társadalmi rend megőrzésének szolgálóját vizsgálta, Darvas István pedig kiemelte, hogy „csak az igazság ismeretében lehet hazudni”. Ezen a napon több előadó is foglalkozott az október 7-i terrortámadás utáni események következményeivel és megítélésével: Berkovits Balázs az antiszemitizmus-tagadás jelenségével, főként a posztkolonializmus szemszögéből; Bánffy Eszter pedig a BDS (Boycott, Divestment, Sanctions) az EAA-ban (Régészek Európai Szervezete) is tapasztalható folyamatát ismertette és analizálta. A politikai propaganda és a hazugság viszonyát Földényi F. László előadása tárgyalta, különös tekintettel a náci retorikára. Elemzésében arra mutatott rá, hogy miközben a nemzetiszocialista diskurzus a zsidókat a „hazugság” vádjával illette, saját politikai gyakorlatát tudatosan a hazugság performatív erejére építette. Szintén egy teljes szekció foglalkozott a megtévesztés és az illúzió művészetben betöltött szerepével: Pintér Tibor a „zenei hazugságról”, Basics Beatrix, Faludy Judit és Rényi András pedig a képzőművészetben tettenérhető „csalásról” tartott előadást.

A konferencia keretében került bemutatásra a 2024-es közös konferencia anyagából készült tanulmánykötet Modernség és modernitás címmel. A bemutatón a kötetről Pléh Csabával és Jablonczay Tímeával beszélgetett Kácsor Zsolt.

A konferenciát a Mazsihisz támogatta.

A részletes program  ITT található.