A polgári időszámítás szerinti 2024 szökőév, ami azt jelenti, hogy az év egy nappal (február 29.) hosszabb a megszokottnál. Ezzel párhuzamosan idén szökőév van a zsidó naptárban is, ám itt nem egy nappal, hanem egy teljes hónappal hosszabb az év: az utolsó hónapot (ádárt) megduplázzuk. Idén március 10-ére esik ennek a második ádár hónapnak az újholdja.
A zsidó naptárban a szökőhónap magyarázata, hogy a zsidó naptár luniszoláris: a hónapok a holdhoz, az évek viszont a naphoz igazodnak. Hogy a két ciklus közötti majdnem 11 nap különbséget áthidaljuk, és hogy a bibliai ünnepek minden évben ugyanabban az évszakban legyenek, minden 19 évből 7 év szökőév, és két ádár van.
Legközelebb 2052-ben lesz egyszerre szökőév mindkét naptárban.
Az 1940-es esztendő is ilyen volt. Az itt látható különleges, korabeli zsebnaptárban, mely megtalálható az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Könyvtára gyűjteményében, a második ádár fejlécében egy harcsa és egy kecsege szimbolizálja a halak zodiákus jegyet. A kép érdekessége, hogy ezek őshonos halfajták a térségben, de nem kóser állatok. Egy hal akkor számít kósernek, ha van pikkelye és uszonya. A harcsa tehát semmiképp nem kóser, mivel nincs pikkelye. A kecsege kapcsán viszont éles vita alakult ki a 18. századi kelet-európai zsidó közvéleményben, miszerint pikkelyes-e vagy sem, és a kecsege-kérdés amolyan „casus belli”-ként szolgált a reformerek és a konzervatívok egymásnak feszüléséhez, amikor Chorin Áron újító szellemű, aradi rabbi engedélyezte fogyasztását.
Több hasonló, muzeális értékű, jellegzetesen 19-20. századi magyar zsidó zsebnaptárat (luah) őrzünk egyetemünk Könyvtárában.
