Interjúsorozatunkban jelenlegi és végzett hallgatóinkat kérdezzük arról, hogy miért választották az OR-ZSE-t. Most Bogdán Zsoltné, Tímeával, a felekezeti szociális munkás szak végzettjével készített interjúnkat olvashatjátok. Tímea 2024 júniusában Nők Lapja Példakép Díjat kapott közösségszervezés kategóriában a Nógrád vármegyében végzett, hátrányos helyzetű családokat segítő munkájáért.
Bogdánné Tímea vagyok Nógrád megyéből. Hét éve a nógrádi megyeszékhelyen élek a családommal, de tősgyökeres kisterenyei vagyok. Ott nőttem fel, és ott indult valami változás az életemben. Egy másodállás vállalása során szereztem tapasztalatokat a közösségszervezés terén, amelynek alappillére az érdekérvényesítés és az érdekvédelem volt. Itt ismertem meg Rosa Parks munkásságát és egyre többet tudtam meg Martin Luther King tevékenységéről is, mindez pedig nagyon megfogott. A mai napig nagyon-nagyon szeretek közösségekkel dolgozni és alig hiszem el, hogy már 12 éve csinálom ezt, különféle technikákkal.
Hogyan értesültél az OR-ZSE-ról, miért választottad a felekezeti szociális munkás szakot?
Egy ismerősöm hívta fel a figyelmemet az Egyetemre. Gyerekkori álmom volt, hogy egyszer majd büszkén mesélhessek az egyetemi életről, az ott szerzett tudásról és tapasztalatokról: “És milyen menő lenne, hogy a kisterenyei cigányvégből Szomora Tímea (ez a lánykori nevem) diplomás lenne.”
Igazából a szociális munkát gyakorlatban már nagyon régóta végzem, és az akkori állásom megkívánta az egyetemi végzettséget is. Mivel csupa jót hallottam az Egyetemről, így jelentkeztem. Háberman Zoltán és Békési Ágnes felvételiztetett. Nagyon izgultam az írásbelin, de amikor a szóbelire került a sor, ahogy feltették az első kérdést, már nyugodtan válaszoltam. Rögtön azt gondoltam, ha sikerül a felvételi, jó helyen leszek – és utólag is így gondolom. Nagyon jó helyen és jó emberek közt telt el az a négy év.
Tanulmányaidat munka mellett végezted, hogyan tudtad a képzést a munkával összeegyeztetni?
Nehezen ment a személyes oktatás és a munkáim összeegyeztetése, de imádtam bejárni az Egyetemre. Bár a pandémia gyorsan megfosztott minket a személyes egyetemi élet lehetőségétől, hiszen a tanévek döntő többségét online órákon, vizsgákon valósítottuk meg. Mindeközben a munkáim folyamatos jelenlétet kívántak tőlem, így háromszor is összeszedtem a kórt.
Mi az, amit az OR-ZSE-n tanultak közül a legfontosabbnak tartasz?
Erre a kérdésre nehezen tudok válaszolni, hiszen minden órán olyan tudást kaptunk, amit a jelenlegi munkakörömben is tudok kamatoztatni. (A Nógrád vármegyei Gyermekvédelmi Központban dolgozom egy speciális otthonban nevelőként)
Mit szerettél legjobban az OR-ZSE-n?
A nyugalmat, a megértést, a befogadást, a segítőkészséget – elsősorban a tanároktól és az osztályközösségtől. Korábban többször is megtapasztaltam, milyen az, amikor egy oktatási intézményben többet kell teljesíteni, többször és többet kell lerakni az asztalra gyerekként és bizony felnőttként is. Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen ért elsőként az a pozitív megtapasztalás, hogy saját magamért szerettek, fogadtak el és annyit kellett adnom, amennyit tudok.
Mik voltak a kedvenc óráid, témaköreid?
Nekem nem kedvenc óráim voltak, hanem kedvenc tanáraim, akik bármilyen előadást hoztak, mindet élvezettel hallgattam és vontam le a következtetéseket. Nagyon szerettem és élveztem Darvas, Tánczos, Kárpáti, Békési tanárnők óráit, de ugyanezt elmondhatom Zolnay, Háberman, Gádor, Balogh, Indries tanár urak óráiról is.
Van-e valamilyen kedves emléked, amit megosztanál?
Igen van. Soha nem fogom elfelejteni, hogy a szakdolgozatom előkészületei során milyen sok segítséget, és lelki támogatást és megerősítést kaptam konzulensemtől, dr. Darvas Ágnestől, amit most is csak köszönni tudok.
Mit üzensz a felekezeti szociális munkás szak jövőbeli hallgatóinak?
A legjobb helyen vagytok! Itt megtapasztalhatjátok a tanulás pozitív élményeit! Csupaszív emberekkel és csodás élményekkel gazdagodhattok! Hajrá!
A közelmúltban megkaptad a Nők Lapja Példakép Díját, amihez ezúton is gratulálunk. Mit jelent számodra ez a díj?
Óriási elismerést! Tiszteletet a munkámért, magamért. Egy óriási löket, hogy jó az, amit és ahogyan csinálok és folytassam. Nem is mertem remélni, hogy én nyerem meg, hiszen fantasztikusabbnál fantasztikusabb emberek voltak a jelöltek. Fel sem álltam hirtelen, amikor a nevemet kimondták, annyira meglepett. Hihetetlen, álomszerű volt az egész est.
Ha felkeltették érdeklődéseteket a képzések, a felvételivel kapcsolatos információ elérhető ITT.