Születésének 130. évfordulója alkalmából emléktáblát helyeztek el Komoly Ottó (1892-1945) tiszteletére, a Scheiber Sándor utca 3. szám alatt.
Az avatáson többek között jelen volt Heisler András Mazsihisz elnök, Vajda Károly rektor, Erőss Gábor alpolgármester, Jakov Hadas-Handelsmann nagykövet, Komoly Tamás és Schöner Alfréd főrabbi is.
Komoly Ottó, a Magyar Cionista Szövetség, a Segély- és Mentőbizottság elnöke, a Nemzetközi Vöröskereszt segítő osztálya igazgatója, 1892. március 26-án született, és a 130 éves évforduló alkalmából avattak emléktáblát tiszteletére Budapesten, a Scheiber Sándor utca 3. szám alatt.
Az emlékezők sorát Heisler András, a Mazsihisz elnöke nyitotta, beszédében a szomszédunkban zajló háború borzalmára és a segítségnyújtás fontosságára hívta fel a figyelmet. Komoly Ottót, mint a kivándorlás helyett otthonmaradó, társai és népe segítését személyes biztonságánál is fontosabbnak tartó, hőst méltatta.
Mint Heisler András rámutatott: 1939-ben Komoly Ottó dönthetett volna a kivándolrás mellett is, ám ő a maradást, az életveszélyt választotta, hogy segíthessen a magyarországi zsidóság egyre romló helyzetén. A Budapestre özönlött sok ezer ember számára biztosított támogatást, menekülési lehetőségeket.
Az avatáson beszédet mondott Jakov Hadas-Handelsmann nagykövet úr, majd Erőss Gábor, a nyolcadik kerület alpolgármestere következett, aki beszédében úgy fogalmazott: „Komoly Ottó emlékét nemcsak megőrizzük, de elevenen őrizzük meg”, hiszen olyan zsidómentőről van szó, aki – ha nem is a Jad Vasem szigorú szabályai szerint, lévén maga is zsidó származású, de – a „Világ Igaza” volt, hiszen több ezer budapesti üldözött, gyermek és felnőtt életét mentette meg a Soá idején.
A méltatók sorát Vajda Károly, egyetemünk rektora folytatta. Komoly Ottó életét mutatta be, 1892-es születésétől egészen 1945-ös tragikus haláláig.
A rektor úgy fogalmazott: „Az a szombati nap, melyen született, éppúgy ádár havának végére, jelesül a hónap 27–28. napjára esettó, amiképpen idén a hónap 23–24. napjára. A peszáchra, tehát a szabadság és a megváltás azon ünnepére való készülődés ideje ez, melynek vége, betetőződése az Ígéret földjére való költözés, a Józsué véghezvitte honfoglalás. Mintha Komoly Ottó születésének ezen körülményei dióhéjban tartalmaznák egész élettörténetét.”
Az OR-ZSE rektorának teljes beszédét: itt olvashatják
Komoly Tamás a Komoly család nevében mondott beszédet és köszönetet. A család most is élő tagjai a világ különböző tájairól érkeztek Komoly Ottó és az avatás tiszteletére.
Az eseményt Schöner Alfréd főrabbi, rector emeritus zsoltárok ihlette áhítata zárta.
(Borítókép: Az emléktábla avatása; Mazsihisz/P.T) (fotók: Bence Gábor)