A Mindenség megismerése: Tanulmányok a 70 éves Gábor György tiszteletére

a_mindenseg_megismerese_borito

A Mindenség megismerése: Tanulmányok a 70 éves Gábor György tiszteletére

szerk. Fenyves Katalin és Vörös Kata (2024)

DOI: https://doi.org/10.70928/gaborgyorgy70.2024
A teljes könyv ITT letölthető.

Tartalomjegyzék:

Fenyves Katalin – Vörös Kata: Előszó. pp. 7–8.
Vajda Mihály: Gábor Gyurinak. pp. 9–11.
Frölich Róbert: A teremtés mint a történelem origója. pp. 14–25.
Karasszon István: Dávid élete, Absolon halála és a történelem. pp. 26–33.
Balázs Gábor – Komoróczy Szonja Ráhel: Hatalomról, szerelemről és halálról. pp. 34–48.
Zsengellér József: A Szentély szent tárgyainak elrejtése a hellenisztikus-római kor zsidó és szamaritánus hagyományában. pp. 49–62.
Tamási Balázs: Dualisztikus jellegű eszmék fejlődése és metszéspontjai Qumránban. pp. 63–75.
Fényes Balázs: „Aki azt állítja, hogy Slomo vétkezett, az egyszerűen téved”. pp. 76–84.
Rugási Gyula: Az értelmek kertje (Natanáél al-Fajjumi misztikus filozófiája). pp. 86–103.
Boros Gábor: Ricoeur és Spinoza – Egy rejtőzködő kapcsolat anatómiája. pp. 104–119.
Borbély Gábor: Spinoza, Platón és még valaki. pp. 120–133.
Dobos Károly: „Pápai vizeken ne kalózkodj!” – Avagy IV. Pál pápa (1555–1559) és az anconai conversók. pp. 134–146.
Csorba László: Edgardo Mortara elrablása – Magyar tükörben. pp. 147–169.
Ludassy Mária: A felvilágosodás fináléja. pp. 172–178.
Peremiczky Szilvia: (Poszt)modern ókor, (poszt)modern középkor Éliette Abécassis és Julia Kristeva „metafizikai thrillerjei”. pp. 179–189.
Fenyves Katalin: „Mi mind német zsidók vagyunk!” – Kis forradalmár prozopográfia. pp. 190–208.
Gyenge Zoltán: Időbe zárt történelem. pp. 210–216.
Weiss János: Adalékok a hatalom anatómiájához (Kísérlet Rotterdami Erasmusból kiindulva). pp. 217–225.
Schwendtner Tibor: Politikai aktivizmustól a történelemfilozófiáig – Heidegger az 1930-as évek közepén. pp. 226–237.
Valastyán Tamás: Önmagam választásának konstitúciója – Heller Ágnes személyiségetikájáról. pp. 238–245.
Bacsó Béla: Még egyszer Goyáról. pp. 248–251.
Rényi András: Rembrandt és az egyszemélyes dráma invenciója. pp. 252–264.
Basics Beatrix: Két magyar zsidó festő a 19. század közepén. pp. 265–275.
Hajdu István: Baba/Bruno – Vázlat és részlet (1999–2003–2023). pp. 276–279.
Toronyi Zsuzsanna: Kitalált hagyomány: hanukai menórák a Magyar Zsidó Múzeumban. pp. 280–289.
Gyáni Gábor: Zsidó identitás és integráció az antiszemitizmus tükrében. pp. 292–301.
Konrád Miklós: Diskurzusok a zsidók névmagyarosításáról. pp. 302–314.
Karsai László: Zsidó – nem zsidó vegyes házasságok Magyarországon 1944–1945-ben. pp. 315–331.
Molnár Judit: Út Strasshofba – A Szegeden kiválasztottak emlékei a strasshofi deportálás előzményeiről és az útvonalról. pp. 332–341.
Vörös Kata: Kohn Röné, a zsidó nő – Sztereotipikus ábrázolások a Harc folyóirat hasábjain. pp. 342–350.
Fazekas Csaba: Prohászka-vita a magyar közéletben, 1990–2023. pp. 352–382.
Schweitzer Gábor: A semleges államtól a keresztény államig? – Az Alaptörvény vallási üzenetei. pp. 383–392.
Bozóki András – Fleck Zoltán: Beágyazott autokrácia – Szempontok az új önkényuralom elemzéséhez. pp. 393–412.
Csepeli György – Örkény Antal – Grajczjár István: Az antiszemitizmus kérdőíves kutatásának új módszere. pp. 413–433.
Laczkó Sándor: Szócikk-folyam, Gábor Gyurinak szeretettel. pp. 434–439.