Niszán 27-én, az 5785-ös zsidó évben április 24-én van jom há-soá, a holokauszt izraeli emléknapja, amikor a a soá hatmillió áldozatára és a hősies zsidó ellenállókra emlékezünk. Ebből az alkalomból Herman Lipót Ezékiel látomása (1949) című szárnyasoltárképét mutatjuk be.
Herman Lipót (1884–1972) festő, grafikus nagyszentmiklósi orthodox zsidó családból származott, a második világháborút Budapesten sikerült átvészelnie. Életműve rendkívül sokrétű, de a bibliai és mitológiai témák kezdettől fogva meghatározó elemét képzik munkásságának. Grandiózus alkotását, a 3 méter magas és 3,20 méter széles Ezékiel látomása (1949) című szárnyasoltárképet megrendelésre kezdte el készíteni, elkészülte után az amerikai Jointnak ajándékozta; jelenleg a jeruzsálemi Jad Vasem Művészeti Múzeuma őrzi.
A szárnyasoltár mozgószárnyainak belső oldalán, annak nyitott állapotában lerombolt zsinagóga és temető, munkaszolgálatosok menete, a biztos halálba hajtottak csoportjai láthatók. A főképen a hegy csúcsán Ezékiel alakja tekint le az angyalokkal kísért embertömegre, akik az obeliszk alatt álló Ábrahám ölelő karjai felé tartanak. Az oltár mozgószárnyainak külső oldalán, annak zárt állapotában Herman Lipót bibliai képeket használt a holokauszt borzalmainak elbeszélésére. “A festmény nem a borzalmat, hanem abból kilépve, a vigasztaló emléklátomást adja” – írta művéről a festő.
A képeken az eredeti festmény kartonra kasírozott fotója látható. A bezárt ajtókon, a képek között szereplő héber szöveg mellett a művész által eredetileg magyarul szövegezett írás olvasható. A miniatűr és a magyar szöveg Herman Lipót hagyatékából, Gáspár Péter ajándékaként került az OR-ZSE Könyvtára gyűjteményébe.
