Interjúsorozatunkban jelenlegi és végzett hallgatóinkat kérdezzük arról, hogy miért választották az OR-ZSE-t, hogyan hasznosították életük, pályájuk során az itt tanultakat. Most Kapusta Krisztinával készített interjúnkat olvashatjátok, aki az egyházi/felekezeti közösségszervező alapszakon végzett, és jelenleg a zsidó kultúratörténet mesterszak hallgatója. 2023-ban az OTDK-n különdíjban részesült „Az ipolysági ortodox zsidó közösség hithez, hagyományokhoz való viszonya és értékrendje, temetője tükrében” című dolgozatával.
A nevem Kapusta Krisztina. Egy határ menti kisvárosban születtem, a szlovákiai Ipolyságon. Ma is ott élek. A helyi magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizem, majd 28 év kihagyás után beiratkoztam az OR-ZSE közösségszervező szakára.
Mesélj kicsit a szakmai életutadról! Hol dolgozol, mivel foglalkozol jelenleg?
2016-tól vagyok a Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria munkatársa. Munkaköri feladatom a múzeumnak ajándékozott tárgyak felvételre való előkészítése, a hozzájuk kapcsolódó adatok rögzítése és regisztrálásuk. Ezen kívül tevékenyen részt veszek az évenként megrendezett Múzeumok éjszakája és az Ipoly nap megszervezésében.
Hogyan értesültél az OR-ZSE-ról, miért választottad a közösségszervező szakot?
Ez nálam fordítva volt! Ipolyságon tartottam városnézést Goldmann Mártának, aki nekem szegezte a kérdést, nem szeretnék-e közösségszervezést tanulni az egyetemen, ahol ő is tanít. Mivel úgy éreztem, ez közel áll a személyiségemhez, nem zárkóztam el a lehetőségtől. Akkor lepődtem meg, amikor az OR-ZSE rövidítésre rákeresve kiderült számomra, hogy egy zsidó egyetemről van szó. Ijedten hívtam fel Mártát, attól tartva, hogy valamit félreértett, de ő arról biztosított, hogy ezen az egyetemen bárkit szívesen látnak, származásától, felekezeti hovatartozásától függetlenül. Nem kellett csalódnom, tanáraim, csoporttársaim nagyon befogadóak voltak, és pár hónapon belül szinte egy kis családdá kovácsolódtunk össze.
A közösségszervező szakon tanultak hogyan hasznosultak a későbbi életed, munkád során?
A munkámból kifolyólag volt már némi rutinom a közösségszervezésben, de nem kezeltem jól a váratlan helyzeteket. Ma már nehezebben zökkentenek ki. Bár ma is vannak kellemetlen szituációk, ezeket, a fülemben csengő tanári intelmeknek köszönhetően, könnyebben tudom megoldani. Amit ki szeretnék emelni, hogy az Egyetem hatására kezdtem kutatni szülővárosom zsidóságának történetét és fogtam bele a két helyi zsidó temető felmérésébe. Ezeken a területeken azóta szakmai sikereket is elértem, több konferencián is előadhattam, és a helytörténeti kutatásom számos eddig nem ismert tényt tárt fel, amelyek publikálására is lehetőséget kaptam.
Mi az, amit a közösségszervező szakon tanultakból a legfontosabbnak tartasz?
Más szemével is látni a dolgokat, és elfogadni, hogy az én látásmódom nem az egyetlen. Ma már könnyebben élem bele magam mások helyzetébe, elfogadóbb vagyok a velem teljesen ellentétesen gondolkodó emberekkel szemben.
Az alapszak elvégzése után folytatod tanulmányaidat a mesterszakon. Mit szeresz legjobban az OR-ZSE-n? Mik a kedvenc óráid, témaköreid?
Az egyetem épülete felé közeledve mindig örömöt érzek. Egyszerűen szeretem az iskola légkörét! Az alapszakon a kedvenc óráim a média prezentáció és a judaisztika voltak. Azelőtt nem találkoztam a judaisztika fogalmával, így egy ismeretlen világ nyílt meg előttem. Semmilyen alapismerettel nem rendelkeztem, és az újdonság varázsával hatott rám minden, amit az órákon tanultunk.
Van-e valamilyen kedves emléked, amit megosztanál?
Mi a Covid-járvány berobbanásakor kezdtük meg tanulmányainkat, így az első naptól fogva online folyt az oktatás. Az nagy élmény volt, amikor végre, 10 hónap után először találkozhatott az egész csapat egy évzáró összejövetelen. Vicces volt felfedezni, mennyire más alkatúnak gondoltuk egymást. Később már volt lehetőség közös kirándulásokra, ezek mindegyike kedves emlék.
Mit üzensz a szak mostani és jövőbeli hallgatóinak?
Azt, hogy semmi sem lehetetlen, és ha kételkednek is magukban, próbálják meg ledönteni saját korlátaikat. Az OR-ZSE támogató hátteret biztosít határaink feszegetésére. Eredetileg a diploma megszerzése volt a célom, de az odáig vezető út sokkal nagyobb ajándék volt. A közösen gondolkodás, egymás tolerálása, hatalmas tudásanyag, szakmai fejlődés, előadói rutin, a közösen elért sikerek öröme, és magabiztosság. Ezeket kaptam az Egyetemtől, és nem lehetek elég hálás érte. Szóval hajrá, vágjatok bele!
Ha felkeltették érdeklődéseteket a képzések, a felvételivel kapcsolatos információ elérhető ITT.
