Szakdolgozati útmutató

Ez az útmutató az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen készülő BA szakdolgozatok és MA diplomamunkák elkészítéséhez nyújt gyakorlati és módszertani segítséget. Az útmutató célja, hogy támogassa a hallgatókat a dolgozat megtervezésében, elkészítésében és véglegesítésében, különös tekintettel a tudományos írás sajátosságaira, a forráshasználatra, valamint a szakmai és stiláris elvárásokra.

A szakdolgozatokra és diplomamunkákra vonatkozó kötelező szabályokat, határidőket, eljárási rendet és jogkövetkezményeket a Szakdolgozati és diplomamunka szabályzat rögzíti. Ez az útmutató kiegészíti a hatályban levő szabályzat rendelkezéseit.

Az itt szereplő javaslatok és ajánlások a jó gyakorlatokat tükrözik, és céljuk, hogy elősegítsék a magas színvonalú, világos felépítésű és szakmailag megalapozott dolgozatok elkészítését.

Téma és témavezető (konzulens)

  • A szakdolgozat, illetve diplomamunka témáját ajánlott a lehetséges témavezetővel minél hamarabb egyeztetni. A korai egyeztetés elősegíti a téma körülhatárolását, és csökkenti annak kockázatát, hogy a hallgató túl tág vagy nehezen kezelhető kérdéskörrel dolgozzon.
  • Amennyiben a hallgató a téma vagy a témavezető kiválasztásával kapcsolatban bizonytalan, a szakfelelős nyújt szakmai segítséget.
  • A szakdolgozat, illetve diplomamunka készítését a témavezető (konzulens) szakmailag irányítja és segíti. A konzulens közreműködik a téma pontosításában, a szakirodalom kiválasztásában, valamint a dolgozat szerkezetének és érvelésének kialakításában.

Tervezés és előkészítés

  • A dolgozat elkészítése lehetőséget ad arra, hogy a hallgató bemutassa, miként képes a képzés során megszerzett ismereteket egységes szemléletben alkalmazni. A munka során különösen fontos a tudományos kérdések megértése, azok önálló mérlegelése, valamint a választott téma feldolgozásához illeszkedő módszertani és stilisztikai megoldások tudatos használata.
  • A tervezés során érdemes a választott témát körülhatárolni, és világos kutatási kérdést megfogalmazni. Egyes kutatási típusok esetében – különösen empirikus vizsgálatoknál – a kutatási kérdés hipotézis formájában is megjelenhet. A kutatási kérdés vagy hipotézis megválasztása minden esetben a dolgozat jellegéhez és módszertanához igazodik.
  • A kutatási munka fontos része a releváns szakirodalom feltérképezése és feldolgozása. A források kiválasztásakor ajánlott törekedni a tudományosan megbízható, elsődleges források használatára, valamint a hazai és nemzetközi szakirodalom együttes figyelembevételére. A szakirodalom feldolgozása során különösen fontos a források önálló értelmezése és kritikai olvasata: a dolgozat célja nem a szakirodalom puszta összefoglalása, hanem annak bemutatása, hogy a hallgató képes a különböző álláspontok közötti összefüggések felismerésére és mérlegelésére.
  • Az ismeretterjesztő vagy szerkesztett online felületek – így különösen a Wikipédia – nem tekinthetők tudományos forrásnak, használatuk legfeljebb tájékozódási célra javasolt.
  • BA szinten elvárás, hogy a hallgató a választott téma alapvető fogalmait és főbb megközelítéseit a releváns szakirodalomra támaszkodva bemutassa, és azokat rendszerezve, következetesen használja a dolgozat során. A dolgozatba ajánlott idegen nyelvű forrás(ok) bevonása is.
  • MA szinten a dolgozattal szembeni elvárás a választott téma legfontosabb régebbi és újabb szakirodalmának áttekintése és feldolgozása. A témától és szakterülettől függően ajánlott több idegen nyelvű szakirodalmi tétel bevonása is. A dolgozatnak azt kell igazolnia, hogy a hallgató képes a szakirodalom önálló, kritikai olvasatára, értelmezésére, valamint a különböző megközelítések közötti összefüggések felismerésére.
  • A dolgozat tervezésekor célszerű előzetes vázlatot készíteni a főbb fejezetekről és alfejezetekről; a vázlat a munka előrehaladtával módosulhat, de iránytűként szolgál a kutatás és az írás során.

Szak-specifikus tartalmi elvárások

Egyes képzéseken a szakdolgozat – a szakirodalom feldolgozásán túl – eltérő szakmai hangsúlyokat is megjeleníthet, a képzés jellegéhez és módszertanához igazodva. Ezekről a szakfelelős ad tájékoztatást. Az alábbiakban egyes képzésekre vonatkozó, tájékoztató jellegű példák szerepelnek.

  • Felekezeti szociális munkás alapszakon a szakdolgozatnak a szakirodalmi feldolgozáson túl célszerű tartalmaznia olyan elemeket is, amelyek a hallgató saját szakmai tapasztalatszerzésén alapulnak. Ennek keretében elvárható, hogy a dolgozat valamilyen szakmai gyakorlaton, megfigyelésen vagy önálló terepmunkán alapuló tapasztalatot mutasson be, és azt szakszerűen elemezze és értelmezze. Ilyen munkák lehetnek különösen intézmények kritikai bemutatásai, interjúk készítése és elemzésük, valamint egy vagy több esettanulmány feldolgozása.

Konzultáció és a dolgozat elkészítésének folyamata

  • A szakdolgozat és a diplomamunka elkészítése hosszabb, több lépésből álló munkafolyamat, amely megfelelő időtervezést igényel. A kapkodva, kizárólag közvetlenül a leadási határidőt megelőző időszakban végzett munka nem teszi lehetővé a téma érdemi kibontását és a legjobb eredmény elérését.
  • A dolgozatírás folyamata során a szakirodalom gyűjtésének és a hivatkozások kezelésének megkönnyítésére ajánlott bibliográfiakezelő programok használata. Ilyen eszköz lehet például a Zotero vagy az EndNote, amelyek segítik a források rendszerezését és a hivatkozások következetes kezelését a munka teljes időtartama alatt.
  • A dolgozat elkészítése során kiemelt szerepe van a témavezetővel folytatott rendszeres konzultációnak. A munka előrehaladása érdekében ajánlott a témavezetővel több alkalommal egyeztetni, és a készülő dolgozat részeit folyamatosan megosztani vele. A visszajelzések alapján a témavezető további szakmai és módszertani tanácsokat adhat.
  • A készülő dolgozat majdnem végleges változatát célszerű a benyújtási határidőt megelőzően legalább két héttel a témavezető rendelkezésére bocsátani, figyelemmel a vonatkozó szabályzatban meghatározott minimumkövetelményekre. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a témavezető a szöveget érdemben átolvassa, véleményezze, és hogy a javasolt módosítások még beépíthetők legyenek a végleges változatba.
  • A dolgozat benyújtásának feltétele a témavezető hozzájárulása, amelyet a konzultációs lapon aláírásával igazol. Ennek részletes szabályait az egyetem vonatkozó szabályzata tartalmazza.

A dolgozat felépítése

  • A szakdolgozat, illetve diplomamunka felépítése határozza meg a szöveg áttekinthetőségét és követhetőségét.
  • A dolgozatnak tartalmaznia kell a következőket:
  1. borító
  2. címlap
  3. tartalomjegyzék
  4. bevezetés
  5. tárgyalás (fejezetekre, és esetleg alfejezetekre bontva)
  6. befejezés (összegzés)
  7. bibliográfia
  8. (opcionálisan: képjegyzék)
  9. (opcionálisan: függelék)
  10. (opcionálisan: köszönetnyilvánítás)
  • A bevezetés tartalmazza a téma és a vizsgált probléma pontos meghatározását, a téma szakmai kontextusának és relevanciájának rövid bemutatását, az alkalmazott módszertan ismertetését, valamint a dolgozat céljának és szerkezeti felépítésének áttekintését.
  • A dolgozat főszövege az elemzés és az érvelés érdemi terepe. A fejezetek és alfejezetek kialakításakor fontos a világos logikai rend és az egymásra épülő szerkezet. Itt kerül sor a források elemzésére, az érvek kifejtésére és a különböző álláspontok összevetésére. Fontos, hogy a hallgató saját gondolatmenete jól elkülönüljön az idézett vagy parafrazeált szakirodalomtól.
  • Az összegzés feladata a dolgozat lezárása és az eredmények áttekintése. Itt célszerű visszautalni a bevezetésben megfogalmazott kérdésekre, és röviden összefoglalni, hogy a dolgozat milyen válaszokat vagy megállapításokat fogalmazott meg. Az összegzés nem új elemzések helye, hanem a munka egészének átgondolt lezárása.

Tudományos írásmód és stílus

  • A szakdolgozat és a diplomamunka tudományos műfaj. A szövegnek világosnak, pontosnak és következetesnek kell lennie.
  • A kollokviális fordulatok, a közhelyek, valamint az érzelmi hangsúlyt erősítő eszközök (így különösen a felkiáltójelek) kerülendők.
  • A dolgozatban az érvelés végig átlátható, követhető és logikus legyen.
  • A dolgozat egyrészt a téma és a szakirodalom ismeretét mutatja be, másrészt a hallgató saját álláspontját is. Különösen fontos, hogy a szövegben mindvégig egyértelmű legyen, mikor fogalmaz meg a hallgató saját értelmezést vagy következtetést, és mikor ismerteti más szerzők álláspontját. A felhasznált források szerepe az érvelés alátámasztása, nem annak helyettesítése.
  • A szöveget bekezdésekre kell tagolni. Egy bekezdés egy önálló gondolati egységet alkot; új érdemi gondolat új bekezdést igényel.
  • A végső szövegváltozat kialakításakor különös figyelmet érdemes fordítani a nyelvi pontosságra és a stiláris egységességre.
  • A dolgozatot helyesírási, központozási hibák nélkül kell benyújtani. A helyesírási kérdésekben irányadó Laczkó Krisztina, Mártonfi Attila Helyesírás (Budapest: Osiris, 2004) c. könyve. Az alapvető gépelési és helyesírási hibák kiszűrése érdekében ajánlott a szövegszerkesztő által biztosított helyesírás-ellenőrző eszközök használata is.
  • Héber (és más, nem latin betűs nyelvekből, pl. arámi, jiddis, ladino, arab stb. származó) szavak átírása esetén fontos az átírás következetessége. Használható az egyszerű, modern héber kiejtésen alapuló ékezetes átírás. Vagy alkalmazhatók Laczkó Krisztina, Mártonfi Attila Helyesírás (Budapest: Osiris, 2004) c. könyvének vonatkozó részei (kül. pp. 261–267).

Források használata

  • A szakdolgozatban és a diplomamunkában minden felhasznált forrást pontos hivatkozással kell ellátni. Ez vonatkozik a szó szerinti idézetekre és a parafrázisra egyaránt.
  • Az idézeteknek minden esetben legyenek pontosnak. A hivatkozásban meg kell adni az idézett szöveg pontos helyét, az oldalszámmal együtt.
  • Hacsak a tudományág sajátosságai másként nem indokolják:
  1. a rövid, két-három sornál nem hosszabb szó szerinti idézetek a főszövegbe illesztve, idézőjelek („…”) között szerepeljenek (a kezdő idézőjel után, illetve a záró idézőjel előtt nem szerepelhet szóköz);
  2. a hosszabb idézeteket a főszövegtől vizuálisan elkülönítve kell közölni: új bekezdésben, behúzva, kisebb sortávval; ezekben az esetekben idézőjelek használata nem szükséges.
  • Idegen nyelvű primer források idézésekor az idézetet elsőként az eredeti nyelven kell megadni, majd utána fordításban is; a fordítás szerepelhet a főszövegben vagy lábjegyzetben.
  • Idegen nyelvű szakirodalom idézésekor az idézetet a tudományág bevett gyakorlatának megfelelően kell közölni – általában szokás az idézetet eredeti nyelven megadni, és amennyiben az adott nyelv ismerete az olvasótól nem elvárható, a fordításban is megadni.
  • Amennyiben egy forrás hosszabb terjedelemben vagy több alkalommal jelenik meg a dolgozatban, javasolt a főszövegben – különösen a szakirodalom áttekintése során – a szerző és az adott mű(vek) bemutatása.
  • Amennyiben az idézett szöveg kiegészítésre szorul, a beszúrt részt szögletes zárójelben kell feltüntetni.
  • Amennyiben az idézett szövegből rész kerül kihagyásra, azt szögletes zárójelben, három ponttal kell jelölni: […].
  • Ha az idézett szövegben tartalmi vagy nyelvi hiba szerepel, azt a szögletes zárójelbe tett latin „így” szóval kell jelölni: [sic!].
  • Az idézeten belüli idézeteket ún. lúdlábak („» … «”) közé kell tenni.

Illusztrációk használata

  • A dolgozatban szereplő illusztrációk (képek, ábrák, térképek, táblázatok stb.) a főszöveg értelmezését és érvelését szolgálják, ezért azokat ott célszerű elhelyezni, ahol a szöveg hivatkozik rájuk és magyarázza őket.
  • Minden illusztrációt sorszámmal, címmel és pontos forrásmegjelöléssel kell ellátni. Amennyiben az illusztráció levéltári, kéziratos vagy más gyűjteményi anyagból származik, a lelőhelyet és – szükség esetén – a jogtulajdonost is fel kell tüntetni.
  • Azok az illusztrációk, amelyek terjedelmüknél vagy jellegüknél fogva megszakítanák a folyamatos olvasást, a dolgozat függelékében helyezhetők el. Amennyiben a dolgozatban nagyobb számban szerepelnek illusztrációk, külön képjegyzék készítése javasolt.

Hivatkozás és lábjegyzet

  • Az egyetem nem ír elő kötelező hivatkozási rendszert. A hallgató a tudományterületén elfogadott hivatkozási stílusok közül választhat, amelyet a dolgozat egészében következetesen kell alkalmaznia. A hivatkozásoknak és a bibliográfiának minden esetben biztosítaniuk kell a felhasznált források egyértelmű azonosíthatóságát és visszakereshetőségét.
  • Az idézett és hivatkozott művek, valamint az átvett tények és érvek forrásait minden esetben fel kell tüntetni.
  • Nyilvánvaló, közismert tények esetében forrásmegjelölés nem szükséges.
  • A hivatkozott forrásokat alapértelmezés szerint lábjegyzetben ajánlott megadni. Amennyiben az adott tudományág más hivatkozási rendszert részesít előnyben, el lehet térni a lábjegyzetes megoldástól, de ebben az esetben az alternatív rendszert a dolgozat egészében következetesen kell alkalmazni.
  • A hivatkozásnak tartalmaznia kell a forrás pontos lelőhelyét, különösen az oldalszámot.
  • Ugyanarra a műre történő ismételt hivatkozás esetén a lehető legrövidebb, de még egyértelmű hivatkozási formát kell alkalmazni. Amennyiben több egymást követő lábjegyzet ugyanarra a forrásra hivatkozik, elfogadható az vagy az uo. használata, feltéve, hogy a hivatkozás egyértelmű marad.
  • A lábjegyzetek elsősorban bibliográfiai adatok közlésére szolgálnak; érdemi megjegyzéseket és gondolatmenetet a főszövegben kell kifejteni.
  • A lábjegyzetet teljes mondatként kell kezelni, ezért nagybetűvel kezdődik, és ponttal zárul.
  • A lábjegyzetben a szerző nevét a szerző által használt névsorrendben kell megadni (pl. Noam Chomsky, Dovid Katz, Kohn Sámuel), míg a bibliográfiában minden esetben a vezetéknév szerepel elöl.
  • A hivatkozások és műcímek megjelölése során az alábbi alapelvek irányadók:
  1. Könyvek és színdarabok címét dőlt betűvel (kurzívval) kell szedni.
  2. Novellák, versek és esszék címét idézőjelek között kell feltüntetni.
  3. Idegen nyelvű művek címét nem szükséges a dolgozat nyelvére lefordítani.
  • Bibliai hivatkozásoknál következetesen egy azonos rendszert kell használni (pl. ha Beresit, akkor legyen Smot, és ne Exodus, ne Kivonulás; ha 2Kir 3,3–8, akkor máshol is vessző legyen a fejezet és a vers száma között, és ne kettőspont stb). Judaisztika szakon, rabbiképzésen javasolt a Héber Biblia héber könyvmegnevezéseit használni.
  • Rabbinikus hivatkozásoknál a traktátus rövidítése előtt a m/b/j betűt használjuk (pl. mBer, bBer, jBer).
  • A hivatkozások és a bibliográfia kezeléséhez ajánlott bibliográfiakezelő programok (pl. Zotero, EndNote) használata, amelyek megkönnyítik a források egységes és következetes kezelését.

Formai és tipográfiai ajánlások

  • A főszöveg esetében javasolt formattálás másfeles sortáv, Times New Roman (vagy annak megfelelő), 11-12 pontos betűtípus.
  • A lábjegyzetek kisebb betűmérettel (10 pontos betűvel) és szimpla sortávval (1-es sortáv) készüljenek.
  • A bekezdések első sorát célszerű behúzni, a bekezdések között pedig nem szükséges külön sorközt alkalmazni.
  • A margó a kötésoldalon legyen legalább 3, egyébként legalább 2,5 cm.
  • A jegyzetek az oldal alján, lábjegyzet formájában szerepeljenek.
  • Az oldalak alján legyen lapszámozás, arab számokkal. A címlap és a tartalomjegyzék nem tartalmaz oldalszámot, de beleszámít a dokumentum oldalsorrendjébe. Az oldalszámozás a tartalomjegyzéket követő első oldalon kezdődik, az oldalsorrendnek megfelelő számmal.

Bibliográfia

  • A dolgozat végén a felhasznált szakirodalmat a szerző vezetékneve szerinti alfabetikus sorrendben kell megadni. A bibliográfiai tétel a szerző vezetéknevével kezdődik; amennyiben ez eltér az általánosan használt névsorrendtől, a vezetéknév és az utónév közé vessző kerül.
  • A bibliográfiai adatok minden esetben következetesen, egyetlen, elismert nemzetközi publikációs sztenderd szerint szerepeljenek.
  • A művek címének megadásakor az adott nyelvben szokásos kis- és nagybetűhasználatot kell követni.
  • A primer forrásoknál a használt kiadás adatait precízen fel kell tüntetni (szerkesztő stb.), hisz ugyanazon szöveganyag különböző kiadásai lényegesen eltérhetnek. Ezeket időrendi sorrendben (amennyiben a kronológia nem egyértelmű, alfabetikus sorrendben) kell megadni.
  • Amennyiben a dolgozatban a bibliai idézetek nem a hallgató saját fordítása, a használt bibliafordítás adatait a bibliográfiában egyértelműen meg kell jelölni.
  • Internetes források használata esetén – akár primer forrásról, akár szakirodalomról van szó – a honlap pontos címét, valamint a letöltés időpontját is fel kell tüntetni.

Plágium és etikai alapelvek

  • A szakdolgozat és a diplomamunka elkészítése során alapvető követelmény a tudományos tisztesség és az etikai normák betartása. A dolgozatnak a hallgató önálló munkáján kell alapulnia, és egyértelműen jeleznie kell, hogy mely részek származnak saját gondolatmenetből, illetve melyek épülnek más szerzők munkáira.
  • Plágiumnak minősül minden olyan eset, amikor a dolgozat szerzője más forrásból származó szöveget, adatot, gondolatmenetet, értelmezést vagy fordítást megfelelő hivatkozás nélkül sajátjaként tüntet fel. A plágium nemcsak szó szerinti átvétel esetén valósulhat meg, hanem akkor is, ha egy gondolat vagy érvelés parafrazeálva, de forrásmegjelölés nélkül kerül be a dolgozatba.
  • Amennyiben egy adott szerző vagy mű a dolgozat gondolatmenetére különösen nagy hatással van, ezt nem elegendő pusztán lábjegyzetben jelezni, hanem a főszövegben is egyértelművé kell tenni.
  • A mesterséges intelligencia (automatizált szövegalkotó rendszerek) által generált szöveg nem tüntethető fel a dolgozat szerzőjének saját szellemi teljesítményeként. Amennyiben a dolgozat bírálata során megállapítható, hogy a hallgató hivatkozás nélkül mesterséges intelligencia által előállított szövegrészeket használt fel, a munka plagizáltnak minősül.
  • A dolgozathoz minden esetben csatolni kell a hallgató nyilatkozatát arról, hogy a benyújtott munka saját, önálló szellemi alkotása, és megfelel a tudományos etika követelményeinek.

Ajánlott segédletek és kézikönyvek

  • Umberto Eco, Hogyan írjunk szakdolgozatot? (Budapest: Gondolat, 1991)
  • Gyurgyák János, Szerkesztők és szerzők kézikönyve (Budapest: Osiris, 2019)
  • Gyurgyák János, A tudományos írás alapjai. Útmutató szemináriumi és tudományos diákköri értekezést, szakdolgozatot és disszertációt íróknak (Budapest: Osiris Kiadó, 2019)
  • Havasréti József, Tudományos írásmű (Budapest – Pécs: HEFOP Bölcsész Konzorcium. 2006); online
  • Körtvélyesi Zsolt, Bevezetés a tudományos szöveg írásába. Szakdolgozatírók kézikönyve (Budapest: Eötvös Kiadó, 2018); online
  • Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila, Helyesírás (Budapest: Osiris, 2004)